A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt, a bűnbánati idő kezdete, írja a Netfolk.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Befejeződött a farsang időszaka, mára “karnevál herceg” diadalmenete halottas menetté változott. Európában a régi szokások szerint a farsangot jelképező figurát kivégzik, rendszerint máglyán égetik el. Ebben a farsangot lezáró rítusban mind a halál – a telet jelképező bábu -, mind a megtisztulás mozzanata – a „gyászolóké” – a jellemző. Magyarországon a farsangtemetés vagy téltemetés a mohácsi busójáráson tökéletesen megjelenik.
Hamvazószerdán a keresztény hívők körében végzett hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. I. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára. A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.
A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="299" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A 40 napos böjt hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart, de valójában nem negyven, hanem negyvenhat nap. Magyarázata egyszerű: azért számolják 40 napnak, mert a vasárnapok nem számít böjti napnak.
Nagyböjt a néphagyományban
- A nagyböjti bűnbánati időben a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhában jártak.
- Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó.
- Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak a kibékülésre.
- Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki tartotta, csak egyszer evett egy nap.
- Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek, zsírral sem főztek.
- Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek.
- Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.
- Később még tovább enyhült a hagyomány az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is.
- Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen csak három alkalommal szabad enni.
- A nagyböjt időszakában különös figyelmet fordítottak a szegények megsegítésére is.
E nap a népnyelvben több elnevezéssel is ismert, így hamvasböjtfő, böjtfakadó, szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda néven is említették.
