A legtöbb keresztény tudja, hogy hamvazószerda időpontja a húsvététól függ, de nem lenne minden sokkal egyszerűbb, ha Jézus Krisztus feltámadását mindig ugyanakkor ünnepelnénk? Elmondjuk, hogy miért nem ez a helyzet.
Hamvazószerda
A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban – mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt – a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így – mivel az ebbe az időszakba eső hat vasárnap nem része a böjtnek – kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett.
Húsvét
És akkor derüljön fény a központi kérdésünkre: miért ünnepeljük minden évben más időpontban húsvétot?
Az első niceai zsinaton I. Konstantin római császár vezetésével a tanácskozó papi tanács határozott úgy, hogy ezentúl mindig essen vasárnapra a húsvét, de a bolygók járásához igazították, hogy pontosan melyik vasárnap is legyen az.
A húsvét meghatározására napjainkban is használt rendszert a Gergely-féle naptárreformot szabályozó 1582-es kánonban rögzítették. Itt írták le pontosan, mit kell nap-éj egyenlőségnek és teliholdnak tekinteni. Manapság az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz igazodik.
Az évszázadok során a világ egyházai többször is szerették volna egységesíteni a legnagyobb keresztény ünnep időpontját, de eddig eredménytelenül. Legutóbb Ferenc pápa jelentette ki 2015-ben, hogy kész megváltoztatni a húsvét napjának meghatározási módját, hogy a katolikusok ünnepe egybeessen a többi keresztény vallás húsvétjával.
