Négyszög alakú területeket jelölnek ki, amelynek sarokpontjain nagy sárga bójákat helyeznek el, ezeken belül horgászni, ezeken áthajózni tilos, erről Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője nyilatkozott a Sonline oldalán.
Tavaly teljesen kiváltották a korábban borókaágakból kötözött fészeksorokat. Mivel a boróka egyes élőhelyei védettek, csak kevés olyan legelő besorolású területen található a növény, ahol gyéríteni lehetett az állományát, emiatt döntöttek úgy, hogy lecserélik ezeket a fészkeket.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Egy pályázat keretében négy éven át vizsgáltuk, hogy milyen méretű, formájú és anyagú fészek lenne a legideálisabb a halak számára, a kutatás keretében kihelyezett mesterséges fészkek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a legjobban működő prototípust legyártattuk, és a tavalyi évtől kezdve évről évre ezt helyezzük ki a tradicionális ívóhelyekre
– mondta el Nagy Gábor a portálnak.
A műfészkeket nemcsak a süllő, de a balin, a vágódurbincs és több keszegféle is használja ívóhelyül. Az új műfészkeket a süllőikrák kikelése után, de még a május eleji csónakos horgászszezon kezdete előtt tervezik felszedni.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="476" width="267" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kivett fészkeket kizárólag saját halastavaikba helyezik ki. A bennük nevelkedő süllőket pedig ősszel egynyaras süllőként telepítik vissza a Balatonba.
A tóban nevelkedő süllők a gyenge planktonikus táplálék miatt nagyon lassan növekednek, őszre sokszor a 10 centimétert sem érik el, ezzel szemben a tógazdaságban nevelkedő társaik duplájára is nőhetnek
– jegyezte meg Nagy Gábor.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
