Életmód

Könnyen megelőzhető lenne a borosüveg hulladékká válása

Országalbum
Országalbum
Óriási környezeti terheléstől szabadulnánk meg, ha a borospalackokat is visszaválthatnánk. A hazai borágazat zöme azonban egyszer használatos üvegekkel dolgozik, míg Európában már sokan az új útra léptek. Hiszen a vásárlóknál is egyre fontosabb tényező a környezettudatosság.

Nem szentségtörés, sőt, a környezetvédelem iránti elhivatottság egyik legfontosabb jelzője lehet, ha egy bor visszaváltható palackban kerül a pincékbe és a boltokba. A tét pedig nem kicsi, nemcsak a termelés környezettudatosabb, de a kor borfogyasztója számára is egyre trendibb, ami szőlőfajtától függetlenül zöldebb.

A borágazatban legtöbbször egyszerhasználatos üvegpalackokkal találkozunk csomagolásként. Ezeknek, a többi – karton, PET vagy alu – csomagolással összevetve sokkal nagyobb a környezetet terhelő hatása. Az üveggyártás és maga az üvegből újra üveget előállót folyamat is kimagaslóan energiaigényes. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy megelőzzük az üveg hulladékká válását

– hívta fel a figyelmet erre a témában mértékadó Humusz Szövetség.

Országalbum

Nem elenyésző érv az sem, hogy a megkímélt, óvatosan kezelt üveg minden különösebb munka nélkül teljesen újrahasznosítható, ha pedig lejár a maga ideje, teljesen újrafeldolgozható. A Humusz Szövetség éppen ezért népszerűsíti a visszapalackokat, a fontosságát hangsúlyozva az illetékes minisztériumnak és a nagy bevásárlóláncoknak is.

Egy üvegpalack optimális esetben akár negyvenszer is újratölthető, ám ha már ötször újratöltjük, akkor már a harmadára csökkentettük a környezeti hatást ahhoz képest, mint ha egy egyszer használható üveget vásároltunk volna. A visszaváltás olyan profán előnyeiről ne is beszéljünk, mint a közterületek tisztasága, üvegszilánkok a szórakozóhelyek környékén, egyszerűbb és olcsóbb hulladékkezelés, de akár a vásárlói hűségre is rá lehetne erősíteni

– idézi a Humusz a friss nemzetközi kutatásokat.

Hazánkban támogatnák, mégsem merik…

Tény, hogy kontinensünk nagy részében nem használják újra a borospalackokat, ám Európában egyre több környezettudatos vállalkozó tér át újratölthető palackokra. Sajnos Magyarországon fordított a folyamat: egyre inkább tűnnek el a boltok polcairól a betétdíjas üvegek.

Hazánkban évente több mint 100 ezer tonna üvegcsomagolás bocsájtanak ki, amitől alig több mint 30 ezer a visszagyűjtés. Annak ellenére, hogy az Uniós cél jelenleg 60 százalék, és a hazai hulladékgazdálkodási ágazat 60 ezer tonna visszaváltásához járulna hozzá anyagilag.

A nyugati példa nem ragad?

A katalán reWINE projektet részletesen be is mutatja a Humusz Szövetség, ami egy újratölthető borospalackokra épülő projekt. A spanyolországi Katalóniában 2016 szeptembere és 2020 decembere között megvalósított projekt szándéka, hogy felderítsék az újrahasználható csomagolási rendszerek alkalmazásának lehetőségeit és korlátait a katalán borágazatban, továbbá hogy megmutassák: technikailag, környezeti szempontból és gazdaságilag is járható ez az út.

 

A projektben több mint 21, 756 tonna hulladék keletkezését sikerült megakadályozni a borosüvegek újratöltésével. Elsősorban valamilyen módokon díjazták az üvegeket visszaváltó vásárlókat, kedvezményes kuponokkal, betétdíjjal, anyagi juttatással.

 

De a fogyasztói felelősségről is kampányoltak a borászatok részévételével, reWINE címkével ellátva a palackokat. Becsléseik szerint csak Katalóniában az újrahasználati rendszer bevezetése a borágazatban mintegy 37 munkahelyet, közvetve pedig további 330 új munkahelyet teremthet, kilencszer többet, mint az egyszer használható palack.

 

Ezenkívül az újrahasználható borospalackok erősíthetik a fogyasztói hűséget, és a fenntarthatósági elkötelezettségük miatt hozzáadott értéket biztosíthatnak a márkáknak.

Országalbum

Történik mindez annak ellenére, hogy évtizedeken keresztül elérhetők voltak itthon a lakosok számára visszaváltható palackokban forgalmazott üdítők és alkoholos italok. Mára már elenyésző azon vállalatok száma, akik részt vesznek a közösségi alapon működő betétdíjas rendszerben. Egyedül egy komoly országos pincészet alakított ki saját metódust erre, nekik már a boraik 90 százaléka betétdíjas.

Tévhit vagy sem? Milyen a palack alja?

Régi borfogyasztó beidegződés a palackok aljáról következtetni a benne lévő ital minőségére: ha nincs horpadás, akkor silányabb minőséggel van dolgunk.

 

Ez mára már teljesen vakvágány, hiszen jóval erősebb palackokat képesek előállítani a gyárak, így az eredetileg az üveget erősítő horpadásra nem lenne szükség. Az évek alatt azonban tradíció lett belőle.

 

Igaz, több mellékes funkciója is előnyt jelenthet: egyrészt segítheti a stabil fogást és kitöltést, másrészt a természetes lerakódások összegyűjtését és a felkavarodásmentes kitöltést is, persze, ha ügyesek vagyunk. Erre azonban csak a hosszabb palackos érlelésű boroknál van szükség, a frissebb fajtáknál egyáltalán nem okoz különbséget a szakértők szerint.

A szövetség már az illetékes hatóságokkal, a fontosabb eladóhelyekkel kapcsolatba lépett az ügy érdekében. Most a borászatok, pincészetek megkeresése kerül előtérbe, akiknek fontos belátni, hogy a környezettudatosság egyre inkább előtérbe fog kerülni a jövőben, akár a magyar, akár a külföldi vásárlók, turisták borválasztásában.

Kapcsolódó
Új magyar applikáció számolja ki, mennyire éled környezettudatosan a napjaidat
Szeretnék menővé tenni a fiatalok körében a környezetvédelem témakörét.
Olvasói sztorik