Szabó Krisztián 2016-ban végezte el a győri egyetem pedagógusképző karán a tanító szakot vizuális nevelés és a természetismeret műveltségi területen, majd hatalmas lendülettel csapott a lova közé – és nemcsak képletesen, ahogy azt később olvashatják.
Jelenleg a győri Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában az 1.b osztály osztályfőnöke, az alsóban öko szakköröket, matematikát, rajzot és technikát tanít, felsőben pedig természettudományt.
Egy olyan ifjú tanárt ismerhetünk meg személyében, aki az oktató-nevelő munkájában legfontosabbnak a természet szeretetére való nevelést tartja.
Azt gondolom, hogy egy tanítónak mindenhez kell értenie. Tanít, nevel, formál. Vigasztal és bátorít. Programokat szervez és menedzsel, dolgozik a jövőn, igyekszik jó példát mutatni! Ezen az úton az egyik nagyon fontos feladatnak azt tartom, hogy a felnövekvő generációkban kifejlődjön a környezet iránti gondoskodó, érdeklődő, értékmegóvó magatartás, fokozódjon a felelősségérzetük a szűk és tágabb környezetük iránt
– beszélt a filozófiájáról Krisztián, aki a családban az első pedagógus, élethivatását a tanárai segítségével találta meg, és már hetedikes diákként megfogalmazódott benne, hogy erre a pályára fog készülni.
Tanítóként azt tapasztalom, hogy az élménypedagógia segítségével lehet nagyon sok kaput megnyitni a gyermekben.
Tanító bácsi fakanállal
És ami igazán egyedivé teszi Krisztián oktatási módszerét, hogy fakanalat ragadt, és a gasztronómiát, a sütést, főzést is bevonta a foglalkozásaiba. A programok és a vidám percek dokumentálására pedig létrehozta a Tanító bácsi fakanállal oldalt a Facebook-on.
Azt látom, hogy a gyerekek érzelmi intelligenciájára és a szociális kompetenciákra is nagyon jó hatással vannak ezek a foglalkozások. Szerintem a gasztronómia az életre nevelésnek az egyik alapja. Csak akkor lehetünk egészek, ha a szívet, a lelket is tápláljuk. Egy családban pedig a terített asztal, az elkészített élelem, a meghitt, derűs pillanatok születésének a helyszíne is
– emelte ki a tanító, aki a közös sütés-főzések segítségével kívánja felhívni a figyelmet az együtt eltöltött idő hasznosságára, az ünnepek fontosságára is.
Krisztián a projektbe az úgynevezett többszörös intelligencia elméletet is alkalmazza, melyhez igazodva mindegyik gyermek a tanulási stílusához, érdeklődéséhez és képességeihez szorosan kapcsolódó tevékenységgel foglalkozhat.
Alapvetően egyetértek azzal a felfogással, hogy az iskolában a különböző tantárgyak követelményeivel foglalkozzunk, de mivel az alsós gyerekek többsége délután négyig az iskolában van, így igen is fontos, hogy példákat mutassunk nekik az idő hasznos eltöltésére
– tette hozzá a tanár, aki igyekszik a nebulókat a gasztronómia területén felhasznált alapanyagokkal, a növények termesztésével is megismertetni. Az iskolakertben még a növénytársításokra is odafigyelnek, így nem kell vegyszereket használni.
Foglalkozunk madár- és a rovarvédelemmel is. Rovarvonzó növényeket ültetünk, rovaritatót és madáritatót üzemeltetünk, télen pedig etetjük a kismadarakat, tavasszal fészekalapanyagot helyezünk ki és építünk rovarhotelt is
Álomerdőben az álommenza
Krisztián a természeti nevelésének keretet is adott Álomerdő néven, ami egy környezeti nevelési projekt, amit 2012-ben kezdett el kidolgozni.
Ez egy komplex környezeti nevelési program, de az adott intézményben lefedhető vele az egészségnevelés és tehetséggondozás is, illetve az Ökoiskola és a Madárbarát iskola cím elnyeréséhez is hozzájárulhat
– tette hozzá.
Az Álomerdő projekt középpontjában a természet szeretetére való nevelés fontossága, a művészeti nevelés sokszínűsége, a néphagyományok ápolása és a háztartási alapismeretek átadása áll. Így az Álomerdő projekt négy alapterülete a természetismeretet, a gasztronómia, a néprajz és a művészet.
Az Álomerdő új tanulási környezetben – mint például az iskolakert, erdő, istálló, tankonyha – megvalósuló és korszerű oktatási módszereket, eszközöket alkalmazó projekt. Az eszközök, módszerek közé sorolható a művészetterápia, land art, a fejlesztő értékelés, az önértékelő és társértékelő kártya és a gyermekportfólió is.
– mesélt a részletekről Krisztián kiemelve, hogy a középpontban természetesen a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás kialakítása, a közösségépítés, a negatív élmények feldolgozása, a családi értékek és a toleranciára nevelés áll.
A projekttel a tanító dobogós helyezést ért el két tudományos diákköri konferencián is, és jelenleg Győrságon, a győri Kodály-iskolában és a gönyűi Kék Duna Óvodában alkalmazzák, de már Magyargencsről is érkezett megkeresés.
A Tanító bácsi fakanállal Facebook-oldallal pedig nemcsak az a célja a tantónak, hogy bemutassa a projektjeit, hanem egy brandet szeretne építeni.
Szeretnék majd olyan workshopokat szervezni, ahol iskolákba látogatunk el, bemutatjuk, hogy lehet saját alapanyagokból finom ételeket készteni. Az Álomerdő projekt alprojektje az Álommenza, ahol az iskolakertben megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket, ehető virágokat dolgozzuk fel tanítványaimmal.
– így a tanító, aki elmondta azt is, hogy készítettek már ibolyás tortát, bodzaszörpöt, langallót, lecsót, kolbászt, mustot, fánkot, lekvárt és savanyúságot is. A főzésekhez kapcsolódóan sok-sok ünnepet, néphagyományt is felelevenítenek a gyerekek, mint például a szüret, dióverés, locsolás, májusfaállítás.
Megtudtuk, hogy az idei tanévben az alsósokkal az egészséges snackek készítésével és bemutatásával foglalkoznak és a batátatermesztés folyamatát ismerhetik meg.
Az egészséges snackek projektek a saját termesztésű búzánk learatásával zárjuk, amelyből majd sajtosrudat fogunk sütni. Amiket már készítettünk: humusz, cukkini pizza, vadnövényes szendvicskrém, zöldségchipsek és házi gumicukor. A batátatermesztést pedig az osztályteremben kezdjük, először vízben csíráztatjuk a batátát, majd cserepekben palántázunk, végül május végén, június elején vödrökbe ültetjük a növényeket. Tavaly már sikerült a vödrös módszerrel burgonyát termesztenünk
Képviselet és lovasélet
Aki úgy gondolja, hogy egy ilyen különleges pedagógiai projekteken dolgozó ifjú tanítónak már nemigen jut ideje másra ennyi munka mellett, az bizony téved. Szabó Krisztián ugyanis nemcsak pedagógus, hanem képviselő is és a Győrsági lovasélet aktív résztvevője.
Települési képviselőként is főként a gyerekekkel és a természettel foglalkozik.
Egyik fő tevékenységem a Győrsági Tehetség-és Értéknap megvalósítása, amelyet már nyolcadik alkalommal hirdetünk meg, és ahol négy kategóriában – művészet, tudomány, sport, közösségi munka – díjazzuk a tehetséges gyerekeket
– mesélte Krisztián, aki Győrság ízei címmel receptgyűjteményt is készített.
A tanító a Győrsági Hagyományőrző és Lovasegyesület alelnöke is. Az egyesület egy igazi családi vállalkozás, hiszen édesapja az elnök, testvérei pedig sikeres fogathajtók. Ez a szervezet fogja össze a környék lovaséletét, immár 21 éve az ő munkájuk segítségével jöhet létre a lovas-falunap Győrságon, tavaly szüreti felvonulást is szerveztek, december 6-án pedig lovasszánon hozzák el a Mikulást a helybéli gyerekekhez.
Végül néhány szóban a terveibe is beavatott bennünket Szabó Krisztián, aki jelenleg egy saját logó tervezésén dolgozik, célja az, hogy a Tanító bácsi fakanállal olyan brand legyen, ami saját márkás termékekkel is a piacra léphet majd a gasztronómia, a tanszerek, könyvek területén.
Mi pedig mélyen fejet hajtunk munkája előtt, és reméljük, hogy példája, projektjei egyre több követőre találnak.
