Szabó Krisztián
Virágzó vidékünk

Minden télen útnak indul Győrságon a lovasszán

A településen saját készítésű lovasszánnal avatják fel az első havat, és a mindennapok része a lovas hagyományok ápolása.

A faluban működik egy lovasegyesület, ahol már régóta hagyomány, hogy amint leesik az első hó, a saját építésű lovasszánon körbejárják a Bakony nyugati végét, ahonnan lenyűgöző panoráma tárul Pannonhalmára.

Lovas élet a mindennapokban

Egyesületünk a Győrsági Hagyományőrző és Lovasegyesület 2003-ban alakult, és ahogy a nevében is jelzi, fontosnak tartjuk a népi kultúra megjelenítését, és megismertetését, valamint a lovas kultúra fejlesztését, továbbadását.

– avatott be a részletekbe Szabó Krisztián, akitől megtudtuk, hogy az egyesület egy igazi családi vállalkozás is.

Szabó Krisztián

Idén Szabó Győző nagybátyánk, ifj. Szabó Alfréd testvérem és jómagam mentünk ki a szánkóval. Győző volt a hajtó. A ló pedig Csini. Mindannyian a lovasegyesület tagjai vagyunk. A szánkó nagybátyánk kézműves terméke. Előszőr csőhajlítóval alakította ki a szánkó talpát, ezután készült el az ülések fémszerkezete, amelyre faborítás került. Végül le lett festve

– mesélt a járműről Krisztián.

A „kiszánkózás” egy családi program, de egyre nagyobb az érdeklődés iránta, ezért már komolyan gondolkodnak azon, hogy lehetne egy szolgáltatásként is beharangozni a későbbiekben.

Krisztián érdekes dolgokat mesélt lakóhelyéről. Megtudtuk többek között, hogy a lovashagyomány az egyesületüknek köszönhetően már szinte Győrság mindennapjainak a része. Több mint 20 éve szervezik meg a helységben a lovas falunapot, amely egy verseny is egyben, illetve már negyed évszázados hagyomány a Lovas Szüreti Felvonulás is. De az egyesület szervez Márton napi felvonulást, lovas szemétszedést és lovas locsolást is.

Lovas vadetetés és állatok karácsonya

Minden télen mi hozzuk el falunkba lovas fogattal a Mikulást, emellett karácsony előtt már hagyományosan lovas vadetetést, állatok karácsonyát is szervezünk, amelyen feltöltjük a vadetetőket. Nagy öröm számunkra, ha segíthetünk lovainkkal, programjainkkal a környéken élő embereknek, a hátrányos helyzetű gyereknek

– tette hozzá.

Győrság mindig lovas falu volt, a szervezet pedig azon dolgozik, hogy ápolja az örökséget. A kovácsmesterség és a csikós hagyományok megismertetését is fontosnak tartja az egyesület, melynek vezetője Krisztián édesapja, Szabó Alfréd. A mai napig felhasználják a lovak erejét a szántásban, a krumplivetésben és akár a hordók szállításában is. Rendszeresen segítik önkéntesen a helyi és a környékünkben található óvodákat, iskolákat, táborokat, sportnapokat, gyereknapokat lovaskocsikázással, lovagoltatással.

Szabó Krisztián

Az egyesületből a patkolókovács mesterséget Szabó Márió viszi tovább, Krisztián pedig elnökhelyettesként dolgozik.

Tanító bácsi fakanállal

Szabó Krisztián a faluban önkormányzati képviselő is, közben a Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola tanítója, de a helyi iskolában is tart foglalkozásokat és működtet egy Facebook-oldalt Tanító bácsi fakanállal néven.

Az oldal is jelzi, hogy szeretem a gasztronómiát, amit oktató-nevelő munkámba is beépítettem. Igyekszem az oldalamon megmutatni a mindennapjaimat, a tanítványimmal elvégzett közös munkát, amiből többen inspirálódhatnak

– mondta el az oldalról Krisztián.

Szabó Krisztián

Az évszakokhoz igazodva és az iskolakertben termelt alapanyagokat feldolgozva készítenek finomságokat. Télen fánkot, tavasszal, ehető, virágos süteményeket, szörpöket, ősszel mustot, lekvárokat, nyáron langallót, kenyeret stb. Idén még búzát is vetettek.

A néphagyományokat is bevontam a projektbe: szüretelünk, májusfát állítunk, locsolunk. A környezeti nevelést is fontosnak tartom: etetjük a madarakat, odafigyelünk a füstifecskék védelmére iskolakertet gondozunk, újhagymát termesztünk a tanteremben.

A foglalkozásoknak az összefoglaló neve a Szivárványerdő és Álommenza projekt, amit a művészet, a néprajz és a természetismeret köré építenek fel.  A témaköröket pedig valódi, tanulási környezetben dolgozzák fel. A projektet egy óvoda is átvette már, illetve országos 2. helyezést is elért a Tudományos Diákköri Konferencián.

Kapcsolódó
20 éve visszajárnak a fecskék egy kisalföldi falu istállójába
Jelenleg 11 füsti fecske fészek van, egy újabb pedig épül.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.