A faluban működik egy lovasegyesület, ahol már régóta hagyomány, hogy amint leesik az első hó, a saját építésű lovasszánon körbejárják a Bakony nyugati végét, ahonnan lenyűgöző panoráma tárul Pannonhalmára.
Lovas élet a mindennapokban
Egyesületünk a Győrsági Hagyományőrző és Lovasegyesület 2003-ban alakult, és ahogy a nevében is jelzi, fontosnak tartjuk a népi kultúra megjelenítését, és megismertetését, valamint a lovas kultúra fejlesztését, továbbadását.
– avatott be a részletekbe Szabó Krisztián, akitől megtudtuk, hogy az egyesület egy igazi családi vállalkozás is.
![Minden télen útnak indul Győrságon a lovasszán 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2021/01/lovasszan03.jpg)
Idén Szabó Győző nagybátyánk, ifj. Szabó Alfréd testvérem és jómagam mentünk ki a szánkóval. Győző volt a hajtó. A ló pedig Csini. Mindannyian a lovasegyesület tagjai vagyunk. A szánkó nagybátyánk kézműves terméke. Előszőr csőhajlítóval alakította ki a szánkó talpát, ezután készült el az ülések fémszerkezete, amelyre faborítás került. Végül le lett festve
– mesélt a járműről Krisztián.
Krisztián érdekes dolgokat mesélt lakóhelyéről. Megtudtuk többek között, hogy a lovashagyomány az egyesületüknek köszönhetően már szinte Győrság mindennapjainak a része. Több mint 20 éve szervezik meg a helységben a lovas falunapot, amely egy verseny is egyben, illetve már negyed évszázados hagyomány a Lovas Szüreti Felvonulás is. De az egyesület szervez Márton napi felvonulást, lovas szemétszedést és lovas locsolást is.
Lovas vadetetés és állatok karácsonya
Minden télen mi hozzuk el falunkba lovas fogattal a Mikulást, emellett karácsony előtt már hagyományosan lovas vadetetést, állatok karácsonyát is szervezünk, amelyen feltöltjük a vadetetőket. Nagy öröm számunkra, ha segíthetünk lovainkkal, programjainkkal a környéken élő embereknek, a hátrányos helyzetű gyereknek
– tette hozzá.
Győrság mindig lovas falu volt, a szervezet pedig azon dolgozik, hogy ápolja az örökséget. A kovácsmesterség és a csikós hagyományok megismertetését is fontosnak tartja az egyesület, melynek vezetője Krisztián édesapja, Szabó Alfréd. A mai napig felhasználják a lovak erejét a szántásban, a krumplivetésben és akár a hordók szállításában is. Rendszeresen segítik önkéntesen a helyi és a környékünkben található óvodákat, iskolákat, táborokat, sportnapokat, gyereknapokat lovaskocsikázással, lovagoltatással.
![Minden télen útnak indul Győrságon a lovasszán 3](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2021/01/lovasszan08.jpg)
Az egyesületből a patkolókovács mesterséget Szabó Márió viszi tovább, Krisztián pedig elnökhelyettesként dolgozik.
Tanító bácsi fakanállal
Szabó Krisztián a faluban önkormányzati képviselő is, közben a Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Iskola tanítója, de a helyi iskolában is tart foglalkozásokat és működtet egy Facebook-oldalt Tanító bácsi fakanállal néven.
Az oldal is jelzi, hogy szeretem a gasztronómiát, amit oktató-nevelő munkámba is beépítettem. Igyekszem az oldalamon megmutatni a mindennapjaimat, a tanítványimmal elvégzett közös munkát, amiből többen inspirálódhatnak
– mondta el az oldalról Krisztián.
![Minden télen útnak indul Győrságon a lovasszán 4](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2021/01/lovas_krisztian02.jpg)
Az évszakokhoz igazodva és az iskolakertben termelt alapanyagokat feldolgozva készítenek finomságokat. Télen fánkot, tavasszal, ehető, virágos süteményeket, szörpöket, ősszel mustot, lekvárokat, nyáron langallót, kenyeret stb. Idén még búzát is vetettek.
A néphagyományokat is bevontam a projektbe: szüretelünk, májusfát állítunk, locsolunk. A környezeti nevelést is fontosnak tartom: etetjük a madarakat, odafigyelünk a füstifecskék védelmére iskolakertet gondozunk, újhagymát termesztünk a tanteremben.
A foglalkozásoknak az összefoglaló neve a Szivárványerdő és Álommenza projekt, amit a művészet, a néprajz és a természetismeret köré építenek fel. A témaköröket pedig valódi, tanulási környezetben dolgozzák fel. A projektet egy óvoda is átvette már, illetve országos 2. helyezést is elért a Tudományos Diákköri Konferencián.