Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án látta meg a napvilágot Agárdon.
Atyja szegénysorsú iparos volt, különféle uradalmakban vállalt gépészmunkát, gyermekeit nem neveltethette kedve szerint. A vallásos katolikus ifjú fiatalkorát nehéz anyagi küzdelmek tették borússá. Gimnáziumba Sárospatakon és Budapesten járt, tanítói oklevelét Egerben szerezte meg. 1881-től kezdve kisebb dunántúli falvak katolikus elemi iskoláiban tanított, 1885-ben győri hírlapíró lett, 1888-ban az egyik szegedi újság hívta meg szerkesztőségébe.
Három évet töltött Szegeden, innen Aradra ment újságírónak, majd Budapestre került a Magyar Hírlap szerkesztőségébe. Termékenyen dolgozott, de elégedetlen volt helyzetével; úgy érezte, hogy a fővárosi élet zajában nem tudja valóra váltani irodalmi terveit. Hat évi budapesti munkája után visszavonult a hírlapírástól, 1897-ben Egerbe költözött, ettől kezdve egészen az irodalomnak szentelte életét.
A múlt nem a tied, csak az utána vonuló árnyék. A jövő nem a tied, csak az elébed vetődő sugara. Az óra a tied. Csupán az óra, amelyben élsz. Ne siess ki belőle.
- Isten rabjai
- Ida regénye
- Az én falum
- A láthatatlan ember
- A lámpás
- Egri csillagok
Az Egri csillagok című regényben Bornemissza Gergely életét, sorsának alakulását követhetjük végig: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tettéig. S bár a középpontban Bornemissza Gergely áll, az Egri csillagok elsősorban nem neki, hanem a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket, az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával. A történelem valósága volt ez a csoda, melyet valóságos férfiak és nők – vagyis hősként viselkedő emberek értek el.
- Gárdonyi Géza Tinódi Lantos Sebestyén művének alapján, annak felhasználásával írta a regényt.
- Az író Egerbe költözött és az eredeti helyszínek bejárásával alkotta meg művét.
- A szereplők valóban élt, történelmi személyek, mint például Dobó, Bornemissza Gergely, Török Bálint vagy Fráter György.
- Valósághű a hős egri nők ábrázolása is, akik forró vizet, forró szurkot zúdítottak a falakon felmászó törökökre.
- Maga a történelmi kor, a török idők, az akkori 3 részre szakadt Magyarország, Izabella királyné alakja, a kis János király, mind valós történelmi szituációk és személyek. Eger várának 1556-os ostroma ugyancsak ekkor és ilyen körülmények között zajlott.
- Sok kéznek még a kő is enged!
- Vannak olyan arcok, amelyek úgy megmaradnak bennünk, mint az olajfestmények a falon. Nem változnak.
- Csak a közepes elme ragaszkodik az élethez. A gyönge elméjű ember azért bátor, mert nem érti a halált. Az erős elméjű ember meg azért bátor, mert érti.
- Jó tulajdonsága az a szomorúságnak, hogy el is altatja az embert, meg is vigasztalja mindenféle kedvező álommal.
- Az okos madarász annak a madárnak sípol legszebben, amelyikre legjobban fáj a foga.
- A gyönge elméjű ember állati életet él. Az állat nem ismeri a halált. Nézd a tyúkot például: mennyire védi a csirkéit! Mihelyt azonban felfordul a csirke, sajnálkozás nélkül otthagyja. Ha úgy értené a halált, mint a középrendű ember, ugye hogy sajnálná, siratná? Tudná, hogy a gyermeke elvesztette az életét. De akinek a halálról nincsen fogalma, annak az életről sincsen. És most nézzük az erős elméjű embert. Az meg éppen azért bátor, mert érzi, hogy a test nem mindene. Azt érzi, hogy ő inkább lélek, mint test. Minél lelkibb az ember, annál kisebb érték neki a test. A hősök, a világtörténelem nagy hősei mind lelki emberek voltak. Mind egy szálig.
- A rosszkedvű ember megmérgezi a levegőt jelenlétével. Fuss tőle. S minden olyan helyről, ahol rosszkedvűek élnek. Minek lakjunk siralomházban, ha nem vagyunk elítéltek.
- A bűn mögött ostorral ballag a bűnhődés.
- A nő a szívével gondolkodik.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
