Senkinek nem kell, nem tudják eladni az akácmézet, a kilátástalanság szintjére zuhant a méhészek helyzete, írta a Haon.
Jól teleltek a méhállományok, betegség sem tizedelte őket, és tavasszal úgy alakult az időjárás, ahogyan az a méhészek forgatókönyvében szerepelt. Hosszú idő után az idei volt az első olyan év, amikor a fagy nem károsította az akácot, teljes volt a virágzás. Rengeteg akácmézet pergettünk, aminek különösen örültünk, hiszen ez a legkelendőbb a hazai és a külföldi piacokon is
– nyilatkozta a portálnak Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Hajdú-Bihar megyei elnöke.
Összességében az akácmézből sok lett, a vegyes virágmézből gyenge-közepes mennyiséget, míg a napraforgóból, repcéből keveset tudtak pergetni a méhészek.
A hungarikumnak számító akácmézből nagyon sok van, szinte túlcsordulnak a hordók, a minőség is kiváló. Ennek ellenére nem kell senkinek, nem tudják eladni az akácmézet, még kilogrammonként 1800 forintos áron sem, amikor tavaly 2 ezer 300 forint volt kilója. Ugyanakkor a boltokban találkozhatunk 8 ezer forintért kínált akácmézzel is.
Hogy a Nyugat-Európában, de akár világviszonylatban is a kiváló minőségéről ismert magyar akácméz iránt miért csappant meg drasztikusan a kereslet, arra csak következtetni tud a méhészszakma.
A három legnagyobb felvásárló ország – Franciaország, Németország és Olaszország – a korábbi évek gyakorlatától eltérve valószínűleg most nem akar készletet felhalmozni, ezért csak kisebb mennyiségeket vásárol. De hogy a hazai fogyasztóknak az idén miért nem kell az akácméz, elképzelésünk sincs
– fűzte hozzá a szakember.
Mivel a most eladhatatlannak tűnő mézkészletek miatt kevesebb a méhészek bevétele, félő, hogy többen felhagynak a mezőgazdaság számára is nagyon fontos méhészkedéssel. Vagy ha nem is hagyják abba, csökkenhet az úgynevezett vándorméhészek száma, akik kaptáraik szállításával követik az országban az akácvirágzást is.
Energiaválság idejét éljük, és a fa, mint fűtőanyag felértékelődött. Az akácfa kiváló tűzifa, jól hasad és nyersen is jól ég. Lényegében most szabadon kivághatók az akácerdők. Félő, a következő években drasztikusan lecsökken a magyar méhészeknek a világhírnevet adó akácméz alapanyagát jelentő erdő nagysága
– említette Király László.
