Téli náthát okoz a láthatatlan és alattomos poratka

A tünetek kiváltója nem a lakásokban megtalálható por, hanem egy apró élőlény ürüléke.

Krónikus orrdugulást, úgynevezett „allergiás náthát”, ritkább esetben szemvörösséget, szemviszketést okozhat a télen gyakrabban jelentkező házipor-allergia, írja közleményében a Semmelweis Egyetem.

Rendszeres szellőztetéssel, ágyneműhúzással, alapos takarítással, légtisztító berendezések használatával azonban csökkenthetjük a lakásban található poratkák számát

– javasolja dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa.

Bár a betegség közismert neve házipor-allergia, de a tünetek kiváltója mégsem a lakásokban megtalálható por, hanem egy apró élőlény, a poratka, annak is az ürüléke.

A fűtési időszakban a szárazabb levegő miatt a textileken: padlószőnyegen, takarókon, függönyökön, plüssállatokon jobban megtapadnak ennek széttöredezett szemcséi, majd időről-időre a levegőbe jutva belélegzés útján okozzák az allergiás tüneteket.

Az atkák az emberi testről levált hámsejtekkel táplálkoznak, ezért leginkább az ágyban telepszenek meg

– mondja dr. Kraxner Helga, hozzátéve: teljesen nem lehet atkamentessé tenni a lakásokat, azonban a számukat drasztikusan csökkenteni lehet alapos takarítással, nedves portörléssel. Fontos, hogy hepafilteres porszívót használjanak az arra érzékenyek, mert a nem megfelelő szűrővel rendelkező háztartási gépek visszaengedik az allergéneket a levegőbe.

A házipor-allergiás embereknek érdemes a lakásukban minél kevesebb porfogó tárgyat tartaniuk, és fontos, hogy mosható textilanyagokat használjanak, a levegőt pedig ne fűtsék fel túl melegre

– emeli ki a szakember.

Magyarországon az allergiások kisebb része szenved porallergiában, a betegség sok esetben azonban nem derül ki, hiszen egy krónikus orrdugulással nem mindenki keresi fel az orvost.

Pedig a kellemetlen tünetek miatt érdemes minél hamarabb először háziorvoshoz, majd fül-orr-gégészhez fordulni. Fül-orr-gégészeti vizsgálat során derülhet fény arra, hogy fertőzéses-, allergiás-, vagy egyéb eredetű problémáról (pl. orrsövény ferdülés, orrkagyló megnagyobbodás, gyerekeknél nagy orrmandula), esetleg ezek kombinációjáról van-e szó

– hangsúlyozza a szakember.

Allergia vizsgálatra abban az esetben kerül sor, ha a részletes kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján az allergiás nátha gyanúja felmerül. Az adjunktus hozzáteszi: a hatékony terápia kialakítása csak ezután kezdődhet, első körben életmódbeli tanácsokkal, tüneti kezeléssel, amely antihisztamin készítmények, súlyosabb esetben allergia elleni orrspay, ritkán szemcsepp használatából áll. Oki kezelésként szóba jöhet immunterápia is.

Praktikus tanácsok házipor allergiásoknak

Kapcsolódó
Megfázás vagy influenza? Jelentős a különbség
Mindkét esetben borzalmasan érezhetjük magunkat, de van néhány jellemző differencia a betegségek között.