Életmód

Bohócjárás, tuskóhúzás, suttyóbálok farsang idején a Rábaközben

Fortepan / Kovács Károly
Fortepan / Kovács Károly

A farsang időszakában egymást érik a mulatságok, jelmezes bálok, bulik és természetesen ilyenkor lehet fánkmérgezést is kapni. Rábaközben viszont igen különös népszokások kísérték hajdan ezt az időszakot, amiről dr. Vehrer Adél, néprajzkutató, a Széchenyi István Egyetem docense mesélt a Kisalföldnek.

Megtudhattuk, hogy a farsangi időszakban nem csak a párválasztásra készülő fiatalok jártak bálozni, szórakozni, a fiatalabbak az úgynevezett „suttyóbálokban” szórakoztak, melyet egy gazda házának tisztaszobájában tartottak citerás kíséret mellett. Ez jellemzően csornai szokás volt a docense szerint, ahová a lányokat is meghívtak.

Az udvarlás, párválasztás és főképpen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos, magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. És Vehrer Adél szerint éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan, olykor durván figyelmeztessék azokat, akik ugyan már elérték a megfelelő kort, de mégsem mentek férjhez. Őket a legények kicsúfolták az úgynevezett tuskóhúzás alkalmával.

A Rábaközben a legények egy tuskót húztak maguk után, ezzel keltettek zajt. A farönköt aztán annak a leánynak a portája elé rakták, aki farsangkor nem kelt el

– idézte fel a szokásokat a kutató, aki elmondta azt is, hogy Vitnyéden húshagyókedden serdülő fiúk járták a falut. A kezükben fedőket vittek, amiket összeveregettek, miközben énekeltek: „Jujj, farsang, jujj farsang!”  – majd felsorolták azok nevét, akiket nem vettek el a legények, akik egész évben udvaroltak nekik.

Vicán volt szokásban a górékata. Egy fiú és egy lány bábut rögzítettek egy kerékre és ezt görgették a községben. Szanyban egy bál keretében a cigánybandák eltemették a bőgőt, ami húsvétig elő sem kerülhetett.

Mihályiban pedig megyerikum lett a bohócjárás, amit a mai napig tartanak a településem. Eredetileg magyar ruhában, illetve különböző farsangi maskarába öltözött legények minden házhoz bemennek és az udvaron táncolnak, fánkot vagy pénzt kapnak, az eladó lányokat pedig megtáncoltatják.

A néprajztudós elmesélte, hogy a hejehujázó, vidám, látványos, szemet gyönyörködtető tarka menetet kíváncsiskodók tekintete és nagy gyereksereg követi, őket a menet többi tagjától le-lemaradó bohócok és a hamus zsákos meg a kormos zsákos ijesztgeti és kergeti szét. A két utóbbi a bohócjárás rémei, akit el tudnak kapni (gyerekeket, eladó lányokat, suhancokat), elverik, azaz bekormozzák, behamuzzák a zsákokkal. A bohócjárást este farsangi bál követi.

Kapcsolódó
Idén február 21-ig tart a farsang, utána kezdődik a 40 napos nagyböjt
A húsvét négy napos ünnep lesz április 7-től 10-ig.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik