Nádi farkast nevel otthonában az őrségi természetvédelmi őr

Gruber Ágnes 21 éve az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnál dolgozik, és két mudi kutyája mellett, közel egy éve aranysakált nevel otthon, számolt be róla riportjában a Turista Magazin.

A természetvédelmi őr Csikasz, a nádi farkas kalandjairól ismeretterjesztő blogot ír. A lapnak arról beszélt, szinte biztos benne, hogy az aranysakál korábban keveredhetett kutyákkal, így a pásztorkutyafajtáinkban, mint például a mudiban, lehet valamilyen szinten aranysakál vér is. Innen jött az alapötlet, a gondolat, hogy próbálják ki, mi lenne, ha tudatosan, szándékosan, emberkéz által nevelnék fel kutyák között, kutyaként tanítva egy aranysakálkölyköt.

A Körösvölgyi Állatparkban a Körös–Maros Nemzeti Parkos kollégák már kézzel, otthon nevelték fel az ott lévő aranysakálokat, azaz Csikasz szüleit is már emberek gondozták. Felnőve a vadaspark kifutójában élnek, és évről évre születnek kölykeik. Az igazgató engedélyével – a nemzeti parkok közötti együttműködés keretében – kaptunk tőlük egy sakálkölyköt nevelésre. Így tudtuk nagyon korán, már háromnapos korában elválasztani az anyjától, hogy emberkézhez szokjon, és emberekhez szocializálódjon

– mesélte.

Csikasszal gyakorlatilag a nap 24 óráját együtt töltik. Mint mondta, sajnos az aranysakált itthon az egyik legüldözöttebb fajnak tekintik, hisz negatív megítélés alá esik a médiában, a közösségi fórumokon, és általában mindenhol csupán a „rémtetteiket”, eltúlzott kártételeiket emlegetik fel. Mintha ez az állat egy irtózatos szörny lenne, amely a világunkra szabadult. Hozzátette, ha ezt a képletet kicsit árnyalni tudják, hogy igenis vannak jó tulajdonságai, és valójában őshonos nálunk, ezért helye van a magyarországi ragadozófaunában, már megérte blogot indítani.

Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy az aranysakál sikeres, családban működő, falkában dolgozó állatként tért vissza hozzánk, aki jól alkalmazkodik az emberi környezethez is, nem fél annyira az embertől, vagyis inkább hamar megtanulja, mi a veszélyes és mi nem, ezért akár a városi környezetbe is beszivárog, rendkívül intelligens, kihasználja az összes lehetőséget.
Jó táplálék-ellátottságot biztosít neki az ember, vagyis „etetjük”, és egyúttal csodálkozunk, hogy milyen jól szaporodik. Kimondható, az aranysakál megtalálta az útját, virulenssé lett. Előtte lehet, hogy csak két kölyköt tudott felnevelni felnőtt korig, jelenleg négyet is sikerülhet.

Gruber Ágnes közölte,a két mudival, Ércessel és Rozival először a személykeresésbe kezdtek beletanulni, most, Csikasszal kiegészülve kezdtek a nyomkeresésbe, ami egy más típusú munkát követel a kutyák részéről, pontosabban a lábnyomok precíz követését. Ez egy kifinomult szagló, mély orrtartású munka. Szeretnének becsatlakozni a természetvédelmi nyomkeresés munkájába. Ez teljesen eltérő jellegű keresőmunka, mint amit eddig tanultak. Az átképzésnél tartanak: Csikasszal azt próbálgatja, mivel tudom őt motiválni erre a munkára.

A szaglása nagyon jó, az nem vitás, csak az a kérdés, hogyan vegyem őt rá, hogy megkeresse, kövesse és jelezze, hogy megtalálta a keresés célját, és mondjuk, ne egye meg.
Kutyáknál általában 3–4 hónap egy ilyen kiképzés, de Csikasznál nehéz a motiváció, kajával ugyan lehet motiválni, de stresszhelyzetben rosszul szerepel. A kutyákkal összehasonlítva az aranysakál is intelligens, gyorsan tanuló faj. Viszont sokkal fejlettebb az izomzata, sokkal mozgékonyabb, magasabbra ugrik, jobban mászik, gyorsabban fut, erősebb a harapása, magasabb a fájdalomküszöbe

– mutatott rá.

Úgy folytatta, tanulási és mentális képességekben elenyésző a különbség, inkább a figyelem, a fókusz a probléma, ez a gyenge pontja. Vadállat lévén a figyelme szétoszlik a környezet minden pontjára egyszerre. Nehéz nála a koncentrálást elérni, hogy csak rád figyeljen. Folyamatosan pásztázza a világot maga körül, potenciális zsákmány, ellenség és/vagy veszélyhelyzet után kutatva. A legfinomabb mozdulásra, történésre, szélfuvallatra azonnal reagál.

Egyáltalán nem ajánlja ugyanakkor senkinek, hogy sakálkölyköt neveljen fel, mert bármennyire is cuki tud lenni, most ő is ott tart: nem biztos, hogy végig tudják vinni ezt a projektet, ahogy eltervezték, ebben a formában, hosszú távon.

Egy fontos dolgot megtanultam. Egy sakálkölyköt felnevelni nagyon sok kockázattal, nehézséggel, kellemetlenséggel és persze felelősséggel jár. És őt aztán nem lehet csak úgy elengedni. Mégis hova? Mert nem fél az emberektől, nem fél az autóktól, a forgalomtól, a városoktól sem. Nem fél a nagy termetű kutyáktól sem, bárkihez közel merne menni – ez semmiképpen sem a járható út

– tette hozzá.

Amennyiben Csikasznak el kell költöznie, úgy gondolja, egy vadaspark kifutója lenne számára az ideális megoldás.

Kapcsolódó

40 ezerre is rúghat a nádi farkasok száma Magyarországon

Fennmaradását a táplálékok iránti igénytelenségének és az átlagosan 7-8 körüli szaporulatának köszönheti amellett, hogy természetes ellensége nincs idehaza.