A turizmus területén minden térség, régió igyekszik fókuszba helyezni azt az adottságát, amely vonzóvá teheti mind a belföldi, mind a külföldi vendégek számára. Azok a tájegységek pedig, amelyek mindezt egy olyan együttműködés keretében teszik meg, ahová több települést, kis és közepes vállalkozást, vendéglátót, szolgáltatót és egyéb attrakciókat sikerült partnerként bevonni, szinte biztos, hogy sikerre vannak ítélve.
Az országban egyre több térségben indultak komoly kerékpáros fejlesztések, mert a civilektől, a biciklis szervezetektől, a turisztikai szakembereken át egészen a politikai szintekig felismerték, hogy bizony a két kerék nemcsak a legzöldebb közlekedési forma, hanem egy jól kiépített infrastruktúrával megtámogatva vonzó, jól hasznosítható turisztikai ajánlat is.
Az Alpok és a Kisalföld találkozásánál, a Soproni-hegység és a Fertő-táj környezetében két-három éve indult meg komoly, pályázati forrásokkal is támogatott, átgondolt munka a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázására.
A MAKETUSZ
A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) a napokban szervezett egy bemutató túrát, melynek kettős célja volt. Egyrészt megismertette az újságírókkal azokat a kerékpárosbarát szolgáltatókat, akik a Fertő vidékének a kerékpáros turizmusára is támaszkodva működtetik vállalkozásaikat. Másfelől pedig bemutatta az új fejlesztésű applikációját, a Kerékpárosbarátot, amely tartalmazza a kerékpárosbarát vendéglátóhelyeket és szálláshelyeket, a hazai bringaparkokat, a vízvételi helyeket, a szervizpontokat, a bringás pihenőket, kezdőknek és haladóknak egyaránt izgalmas útvonalakat, egyszóval mindent, ami hasznos lehet a bringások számára.
Hosszú távú célunk, hogy egy olyan applikációval támogassuk a kerékpáros turizmust, amelyben feltüntetünk minden magyarországi kerékpárosbarát szálláshelyet, vendéglátókat, attrakciókat. Azoknak a vállalkozásoknak, akik meg szeretnék kapni ezt a minősítést és fel is kerülhetnek a térképünkre, meg kell felelniük bizonyos alapfeltételeknek, hogy kerékpárosbarát helyként jelölhessük őket
– erről Pénzes Erzsébet, a MAKETUSZ elnöke beszélt a kétnapos bemutató túra nyitóelőadásán, ami az első és utolsó klasszikus, laptopos, projektoros fejtágító volt, mert ezután már minden a túráról, a vendégeskedésről szólt… de erről majd később. A kerékpárosbarát projekt vezetője, Coates Ádámtól ugyanis megkérdeztük, hogy pontosan milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy szolgáltatónak, hogy a cangások gond nélkül és bizalommal felkereshessék a helyet.
A legfontosabb, hogy a szolgáltató kerékpáros szemléletet képviseljen és így fogadja a kerékpárral érkezőket. Öt szolgáltatótípust – attrakciók, kempingek, magánszálláshely, szálloda és panzió és vendéglátóhely – határoztunk meg, melyekre külön-külön felállítottuk azokat a kritériumokat, amelyeket, ha teljesít, megkapja a kerékpárosbarát minősítést, ami jelenleg már a védjeggyé válás útján halad
– emelte ki a projektvezető. Ezek a kritériumok a kerékpáros szemlélet mellett, tárolási lehetőséget, szerelődoboz, pumpa, elsősegély csomag meglétét, vízvételi lehetőséget jelent és információs csomagot a térség kerékpáros útvonalairól, ajánlatairól, ami lehet akár szóbeli tájékoztatás is, de lehet prospektusos, térképes segítség. A részletek a maketusz.hu weblapon elérhetőek és ott már csatlakozni is lehet a kerékpárosbarát közösséghez.
Az elkötelezett szolgáltatók
A csapat bázisa a Rábensteiner Panzió és a Gránátos Étterem volt, ahol a tulajdonos, Rábensteiner Viktor az egyik oszlopos tagja a térség kerékpáros turizmusának és a bemutató túra egyik szervezője volt.
Mi pedig már tekertünk is volna az első nap túráján, hogy példákat keressünk a környéken kerékpáros szolgáltatók vonatkozásában, de a klasszikus áztató eső miatt maradt a feltételes mód és furgonba ülve tettük meg a körutat.
Az élmény azonban így is felejthetetlen volt. Találkoztunk egy kerékpáros szálláshellyel, a Rozália Panzióval, ami a Faludy-program keretében nyert forrást arra, hogy egy szép parasztházat még szebbé varázsoljon és minden igényt kielégítő kerékpárosbarát panzióként üzemeljen. Megtudtuk, hogy ma már a vendégek 80 százaléka biciklis turista.
Majd Fertődről Mekszikópusztáig vezetett az utunk. De ne is keressék a térképen, csak ha van a hatvanas évek környékéről egy a fiókban. Ez a megnevezés ugyanis Fertőújlak régi neve, Fertőújlak pedig közigazgatásilag Sarród község része. Erről pedig már Viktor mesélt nekünk, mikor nyomott egy satuféket, hogy megmutassa az egykori vasfüggöny vonalát, miközben a gyönyörű Fertő-táj szikes pusztáját szeltük át.
A Mexikóban császárként uralkodó Habsburg Ferdinánd Miksa főhercegre emlékezve adta a nevet a településnek a sarródi Esterházy család.
Mivel erre vezet az egyik legnépszerűbb, a Fertő-tavat kerülő bicikliút is, itt egy olyan kocsmában pihenhettünk meg, amelynek tulajdonosa már régóta tudatosan épít a főként Ausztria felől érkező kerékpárosokra. A vacsora pedig abban a Tornácos hotelben fogadott Hegykőn, ahol már alapvető opció a kerékpárkölcsönzés és ezen az esős hétvégén is teltházzal üzemelt.
Az estet pedig egy olyan különleges helyen zártuk, ami egy ízig, vérig családi vállalkozás, két fivér üzemelteti és az egész família segített az alkotási folyamatokban, kezdve az építkezéstől, egészen a berendezésig. Ez egy olyan hely, ahol biztos minden második sörkedvelő visszafordul, hogy jól látta-e, hogy éppen sört főztek abban a kirakatban.
A Szentkői Sörház fertőhomoki látványfőzőjében jelenleg háromféle sört készítenek, de már kísérleti fázisba ér a következő trió is, és a fiúk lelkesedését elnézve ez a hely a bringások nagy kedvence lehet majd.
Egy túra az esőben
A második nap Sopron-Fertőd útvonal etapját Vissi András túravezető kalauzolta végig, ez a tekerés volt egyébként a környék kerékpáros közösségének a szezonnyitó túrája is, melyre az esős idő ellenére is mintegy harmincan érkeztek nemcsak a környékről, hanem Győrből, Pécelről, Tardosról, Dunaszegről, de még Ausztriából is.
Az idő nem akarta megmutatni a kedvesebb tekintetét és szinte folyamatosan szemerkélő esőben kezdődött a túra Sopront átszelve Fertőd felé, amihez a szervezők szuper e-bike járgányokat biztosítottak.
A Hűség Városát elhagyva a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház mélységének különlegességeit csodálhatta meg a csapat, köztük azokat a fosszíliákat, amelyekre a bányászat közben leletek. A Csárda Látogatóközpontnál a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa mutatta be az oktatóközpontot és lemehettünk a Fertő-tó partjára is, ami a vastag nádmező előtt egy csatornányi szélességben mutatta meg magát.
Sajnos a kerékpárosbarát Vincellér Vinotéka felé vezető úton leszakadt az ég. Gyakorlatilag ált a víz e sorok írójának a cipőjében, a nadrág pedig úgy tapadt a lábhoz, mintha mindig is összetartoztak volna.
Az újságíró csapatot itt megsajnálták a szervezők (amit egyáltalán nem bántunk) és érkezett is a felmentő furgon, így az utolsó félórás távot már csak a kerékpáros keménymag tette meg a továbbra is áztató időben.
A tapasztalat pedig maga a recept is egyben arra, hogyan lehet egy területen új lendületet adni a turizmusnak. Meg kell találni a forrást, akár pályázati, akár a települési, állami költségvetés szintjein, hogy fejlesszük a kerékpáros infrastruktúrát, majd kell néhány nagyon-nagyon lelkes helyi vállalkozó, civil aktivista, megszállott biciklis és sokat segít egy olyan szakmai szervezet is, aki az ötletelés, tervezés, koordinálás és szervezés területein be tud lépni segítő munkájával.
Aki pedig egyszer belekóstol a kerékpáros túrázás izgalmas világába, szinte biztos, hogy egy gyógyíthatatlan, de egészséges „vírussal” fertőződik meg.
