A tengerparti vörösfenyőktől a sárkányfenyőkig a legigénytelenebb fás szárú növényeink is nagy bajban vannak. Egyes fajok elvesztése pedig nemcsak a helyi erdőket veszélyezteti, kutatások szerint egész ökoszisztémákat fenyegetnek.
2021-ben egy „A világ fáinak állapota” című globális felmérés szerint az összes fafaj egyharmada jelenleg a létezés határait súrolja. Ez mintegy 17 500 egyedi, veszélyeztetett fafajt jelent. Ez több, mint kétszerese a veszélyeztetett tetrapodák (emlősök, madarak, kétéltűek és hüllők) számának. Egyes fafajok előfordulása már k olyan ritka, hogy némelyikből csak egyetlen ismert egyed maradt meg. Ilyen például a mauritiusi magányos pálma, a Hyophorbe amaricaulis.
Egy tavalyi tanulmányban ugyanezen a kutatók “figyelmeztették az emberiséget” hogy e veszteségeknek komoly következményei lehetnek. Ezt 20 különböző ország 45 másik tudósa is alátámasztotta. Malin Rivers, a Botanic Gardens Conservation International természetvédelmi biológusa és munkatársai felvázolták, hogy ezek a veszteségek milyen hatással lesznek gazdaságunkra, megélhetésünkre és élelmiszereinkre.
Gyümölcseink nagy része például fákon terem, csakúgy, mint sok gyógyszeralapanyag. A fejlődő világban 880 millió ember támaszkodik tűzifára fűtőanyagként, 1,6 milliárd ember él erdők 5 kilométeres körzetében. A fejlődő országokban az erdők a háztartások jövedelmének akár 25%-át is biztosítják. Ezeket az embereket közvetlenül érintik a fák elvesztése. Sok fának különleges szellemi vagy kulturális jelentése is van. Amikor ezek a fafajok elvesznek, az a kulturális örökség is elveszik, mint például a sárkányvérfák Jemenben vagy a baobabok Madagaszkáron.
Minden egyes fának külön kis világa van, hemzseg rajtuk mindenféle egy- és többsejtű életforma, beleértve más növényeket, gombákat, baktériumokat és állatokat. Egy fa kivágásával tehát egy egész világ elpusztul. Gyakran ez a mikrovilág az alapja az őket körülvevő élet egész hálójának. Valójában a világ állatainak és növényeinek fele az erdős élőhelyekre támaszkodik.
A természetes élőhelyek ritkulása a gyökere az állatok vagy madarak kihalásával kapcsolatos aggodalmainknak. A többi élőlényről sem tudunk gondoskodni, ha nem vigyázunk a fákra.
– mondta Rivers.
Mint minden élő rendszer esetében, a sokféleség elvesztése sebezhetőbbé teszi a kapcsolatok egészét. Ennek az az oka, hogy a kisebb variáció kisebb változatosságot jelent az immunválaszban, a génekben és a környezeti feltételekre adott válaszokban, ami azt jelenti, hogy kisebb az esély a túlélésre a kölcsönhatások összetett hálóját. Egyes fafajok pedig egyedi kölcsönhatásokat biztosítanak, és nem helyettesíthetők más fajokkal.
Ide tartoznak a jellegzetes sárkányvér fák (Dracaena cinnabari), amelyek az ősi oligocén erdőkből maradtak vissza és számos más fajnak adnak otthont, amelyek tőlük függenek, beleértve más növényeket is. Tehát egyetlen faj kihalása hatalmas dominóeffektust okozhat minden másban, ami kölcsönhatásba lép vele, még akkor is, ha már ritka.
A fogyatkozó erdeinkre támaszkodó fajok száma 1970 óta már körülbelül 53 százalékkal csökkent, és világszerte egyre több erdő mutatja a növekvő stressz jeleit.
A fák a Föld talajával, légkörével és időjárásával is összefonódnak – tisztítják a levegőt, oxigént termelnek és a víz körforgásában is szerepet játszanak. Ha túl sok fát veszítünk el, bolygónk szén-, víz- és tápanyag-ciklusa összezavarodik.
Ez számos ökológiai funkcióra igaz, nem csak a szén-dioxid-leválasztásra, hanem az állatok élőhelyének biztosítására, a talaj stabilizálására, a kártevőkkel és betegségekkel, a viharokkal és a kedvezőtlen időjárással szembeni ellenállóképességre. A fák sokféleségének elvesztésével az összes élőlény sokféleségét is elveszítjük: madarak, állatok, gombák, mikroorganizmusok, rovarok.
Több mint 100 fafaj már kihalt a vadonban, de jelentőségük ellenére továbbra is évente több milliárd fa pusztul el a kártevők, betegségek, invazív fajok, aszály, az éghajlat leromlása és az ipari méretű erdőirtás miatt a fa, a szarvasmarha-tenyésztés miatt, pálmaolaj és más mezőgazdaság, a trópusi szigetektől a fajokban gazdag területekig, mint például az Amazonas és a Borneó.
Sokat kell még tennünk a fák érdekében. Mindannyiunknak szerepet kell vállalnunk azok jelentőségének felismerésében és védelmében.
