Ez az adat egyébként magában foglalja az ehető és nem ehető részeket is. A hulladék legnagyobb része, 54%-a a háztartásokból származik, ami lakosonként évente átlagosan 70 kg-nak felel meg. A fennmaradó 46% az élelmiszerlánc felsőbb szintjein keletkező hulladék volt – tette közzé a szervezet közleményét a Fruitveb.
Az elsődleges élelmiszer-termelésben így uniós polgáronként 11 kg, az italgyártásban pedig 28 kg hulladék keletkezik. Az éttermek és az élelmiszer-szolgáltatók a jelentés szerint uniós polgáronként átlagosan 12 kg élelmiszer-hulladékot termeltek.
A kiskereskedelemben és az egyéb élelmiszer-forgalmazásban keletkezett a legkevesebb élelmiszerhulladék. Itt az átlag 9 kg volt lakosonként, ami az Eurostat szerint az összes élelmiszerhulladék 7%-ának felelt meg.
Magyarországon is készül felmérés a hazai élelmiszerpazarlásról, ami 2016 óta szerencsésen, 60 százalékkal csökkent: a magyarok 24 kilogramm táplálékot dobnak kukába. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hulladékfelmérése szerint a javuló eredmények ellenére továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
