Tanyán, lovak között él családjával és biciklivel jár oktatni az egyetemi tanár

A család története nem a romantikus kiköltözésről, újrakezdésről vagy az önfenntartásról szól, de mégis van egy komoly tanulság és példa az ő életükben. Bemutatják azt, hogy akinek fontos, hogy egészséges, háztáji élelmiszerrel lássa el a családját, az tehet érte. Elég az elhatározás, a kitartó tanulás és már épülhet is a pince, istálló, kerítés, tyúkól és egy kis konyhakert is hoz némi friss zöldséget, a gyümölcsfák pedig minőségi pálinkákat, amit el is lehet cserélni kisebb asztalos munkákra, gyógytornára.

 A tanyasi élettel kapcsolatban a feleségemtől érkezett a gondolat, méghozzá a lovak felől, ő ugyanis a négylábúak szerelmese. Mikor megismerkedtünk, ő Budapesten dolgozott majd felmondott és kiment Spanyolországba és Portugáliába önkénteskedni lovas farmokra, ahol én is többször meglátogattam. Mikor Szegedre kötözött, akkor már megfogalmazódott bennünk, hogy a város közelében keresünk majd egy tanyát, ahol tudunk lovakat tartani

– mesélt a kezdetekről Málovics György, aki a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán egyetemi tanár és kutató, legfőbb tevékenységi köre a társadalmi hatással is bíró, együttműködő (részvételi) és akcióorientált kutatások.

Domaszéken néztek ki egy tanyát, amely közel van Szegedhez és Dorozsmához is, ahol György önkéntes munkát végez, a roma közösségnek segít, a Szegedi Roma Tanodában dolgozik már 2013 óta önkéntesként, ahol hátrányos helyzetű diákoknak segítenek a felzárkózásban.

Szempont volt a hely kiválasztásánál, hogy kerékpárral is könnyedén el tudjak jutni a munkahelyemre. Dorozsmára 20 perc alatt tekerek el, az egyetem pedig 15 kilométer a háztól, az is megvan 40-50 perc alatt.

A család végül 2017-ben költözött ki, és György elmondta, hogy mivel a ház egy kőművesé volt, statikailag és belül is rendben volt minden, kívülről végeztek el több felújátást, bővítést, épült például terasz.

Visszabontottunk falakat és abból épült a terasz, de az egész folyamat az istállóépítéssel kezdődött, ott tanultam meg az ácsmunkát. Hívtam egy mestert és én lettem a segédje. Így ma már nem jövök zavarba, ha famunkát kell végezni a ház körül

Már a városban is megfogalmazódott benne, hogy valamit változtatni kellene az életén, mert mikor reggel elindul a munkába, egy kvázi művi környezetből, a lakásból és beérkezik dolgozni az egyetemre, ott egy másik művi környezet fogadja, ahol szellemi, klasszikus ülőmunkát végez.

Mindig kerestem a lehetőséget, hogy kompenzáljam ezt a mozgásszegény, természettől távoli miliőt. Eljártam futni a töltésre, kerestem a természeti környezetet, de igazából miután kiköltöztem, akkor vált teljessé az életem ebből megközelítésből

– emelte ki György, aki hozzátette, hogy az elmúlt években sokat gyarapodott a tudása is, gazdagabb lett az élete. A tanyasi világban nagyon sokat tanult főként a ház körüli munkákról, ma már, akkor sem esik kétségbe, ha vizet kell elvezetni valahová, nem hív szerelőt, megoldja maga.

Gondozunk kiskertet is, de mivel két kisgyermekünk van, tényleg csak olyan zöldségeket ültetünk, ami nem igényel sok gazolást, de azt tapasztaltam, hogy az ilyen falusi, tanyasi közösségekben érdemes hálózatokban gondolkodni, mint egy klasszikus ellátási lánc cserekereskedelemmel. Kitanultam a pálinkafőzést, több aranyérmes pálinkám is van, a minőségre hajtok, nem a mennyiségre. Az egyik szomszédomnak komoly kiskertje van, onnan is szerzek be minőségi zöldséget. Akitől a palántákat kapom, oda lótrágyát viszek cserébe

– mesélte az egyetemi tanár, aki nevel tyúkokat és disznót is vágnak télen, így nagyjából egész éveben háztáji, minőségi ételhez jut hozzá a família.

A baráti körömben újjáélesztettük a disznóvágás hagyományát, így már 3-4 éve minden januárban összejövünk nyolcan, tízen és egy másik szomszédunktól vásárolunk disznót. Hívunk egy böllért, aki felügyeli a munkafolyamatot

– mondta György megjegyezve, hogy az idei vágásból annyi füstölt árut készített a családnak, hogy csak októberben ment először a falu henteséhez vásárolni, de mint mondta, ahol csak lehet, kerüli az iparszerű hústermelés termékeit, ami mind az állattartás, a takarmányozás, a hús minősége, mind pedig a felhasznált energia, az ökológiai lábnyom kérdéskörében nagyon sok kívánnivalót hagy maga után.

De a pincében is gyűlnek már a zöldségek, répát például most 30 forintért vásárolt, mert az ismerős őstermelő nem tudta eladni, mivel túlságosan görbe volt a zöldség, de az íze, az ugyan olyan finom, mint a többi homoki répának.

Málovics György neve a szegedi politikát követők előtt ismerősen csenghet. Az LMP színeiben politizált, 2014-ben még polgármester-jelölt is volt. Ma már kiábrándult a politikai pártok megszokott versengéséből, amibe épp azért lépett bele, amit pártjának neve is szimbolizálna, hogy lehet másként megközelíteni, dolgozni a közös ügyeinken.

Szegeden még a Védegyletben foglalkoztunk a közélettel, akkor volt egy vitánk, hogy érdemes-e pártot alapítani, pártban politizálni. Az egyik kollégánk, aki jóval tapasztaltabb volt nálunk, azt mondta, hogy 10-15 éve alatt biztos, hogy minden párt korrumpálódik és az a kérdés, hogy tud-e valami új írányt behozni a közéletbe, ügyeket tematizálni vagy olyan lesz, mint a többi. Azt tapasztaltam, hogy onnantól kezdve, hogy kiderült, profitálni lehet a pártéletből, teljesen más arcok kezdtek megjelenni, mint korábban

– mesélte Málovics György, aki a maga kis mikrokörnyezetében nem szakadt el azoktól az ügyektől, melyeket mindig is fontosnak tartott.

Az egyetemen az önkéntes munkák szervezésében segít, több kutatási területen foglalkoznak hátrányos helyzetű emberekkel, romákkal és ahogy már írtuk, a romatanoda is üzemel már hosszú évek óta. Ő maga, mint mondta továbbra is ugyan arra a hullámhosszra hangolva él és dolgozik, mint korábban, a tanya csak még tisztábbá tette a hangzást.

Kapcsolódó

Otthagyták Londont, és egy alföldi tanyára költöztek

Két fiatal mesés biogazgaságot működtet.