Veszélyt jelent az állatvilágra a madárinfluenzában elhullott több ezer daru szabadon heverő teteme

Ha így marad télre, bizonyított, hogy a hullákban 4  fokon akár 200 napig is fertőzőképes a vírus.

Drámai hangvételű írást tett közzé a Hortobágyi Madárpark-Madárkórház Alapítvány weboldalán dr. Déri János, a madárkórház vezetője, főorvosa. A szakember arra figyelmeztet, milyen hatalmas veszélyt jelenthetnek az állatvilágra a az ország számos területén madárinfluenzában elhullott, “parlagon heverő” darvak tetemei.

Hortobágyon november 2-án kezdődött az elhullás. November közepéig a három halastórendszer leeresztett éjszakázó tavaiban 100- 100, a Nagy Kondás tóban körülbelül 300, a pusztai gyülekezőhelyeken még egyszer ennyi, így összesen mintegy 2000 elhullott és beteg madárról tudtak a nemzeti park őrei.

Ezt nyugodtan megszorozhatjuk kettővel, a zsombékosokban és náddal fedett területeken nem látható betegek és hullák miatt. Így itt 2 % körüli lehetett a veszteség, mely a darvak elvonulásával megállt

– fogalmazott az állatorvos.

Viszont tovább hullanak a darvak a szegedi Fehér tavon. Ott öt leeresztett halastóban egy hete még 4 200-tól több hullát számoltak össze, melyek közül egy tóban 1100 hulla volt. Ugyanabban a tóban egy hét múlva már 2220-at számoltak.

A Magyar Madártani Egyesület közleménye szerint az összes veszteség 20 000 daru, mely az összes átvonuló, 200 000 darunak a 10 %-a, a 30 000 Fehér-tavinak fele-harmada.

Ezek most mind ott fekszenek valahol az iszapban, a víz alatt, a nádasban és a gyepen, és fertőzik a vízi madarakat és a ragadozókat. Azok pedig széthurcolják mindenfelé és állandósul a járvány, melyet meg lehetne szakítani a hullák összeszedésével. De nem szedik, mert úgy tudják, nem lehet, esetleg mert komoly nehézségekbe ütközik, pedig a legtöbb tetem leeresztett tófenéken van, mely térdig érő gumicsizmával járható

– írta dr. Déri János.

Mint fogalmazott, kérdés az is, ha összeszedik, hova teszik, és hogyan viszik el a konténert, a sáros, járhatatlan gátakon, dűlőutakon. Erre a helyi erőknek nincs kapacitása.

Ezért felajánlottam saját magam és a civil összefogás segítségét, de nem kaptam választ. Ha így marad télre, bizonyított, hogy a hullákban 4 fokon akár 200 napig is fertőzőképes a vírus, és a vadkacsák, vadlibák fenntartják, hozzák-viszik a fertőzést. Hortobágy körül már a legtöbb nagyüzemi baromfi állományt kiirtották a fertőzés bekerülése miatt, a Dél-Alföldön még nem

– sorolta a tényeket a szakember.

A H5N1 nagyon fertőző és madarakra halálos. Kérik, most ne mentsék, ne nyúljanak hozzá a beteg darvakhoz a segíteni akaró jószándékú, de erre fel nem jogosított civilek, mert elhurcolhatják, terjeszthetik ezzel a vírust.

Állategészségügyi előírás, hogy fertőzött, fertőzésre gyanús állatot zárlat alatt kell tartani, fertőzött területről elszállítani nemcsak a beteget, hanem az egészségeset is tilos. A természetvédelmi jogszabály lehetőséget ad a mentési szállításra, de ezt most felülírja a járványvédelem.

Az állatvédelmi törvény értelmében viszont szenvedni nem szabad hagyni gerinces állatot, ezért szóljanak a helyi hatósági állatorvosnak, nemzeti park természetvédelmi őreinek, vagy nekünk, és megfelelő védőöltözetben befogjuk, és speciális szállító boxban, és fertőtleníthető járművel karanténba – hortobágyi kórházunk saját, külön bejáratú karanténjába, és helyi szükségkaranténokba – szállítjuk őket

– közölte a Hortobágyi Madárkórház vezetője.

A kiszállásnak, a tamponminták laborba szállításának, a hullák megsemmisítésének, az élők ellátásának költségei vannak, melyek nem várt kiadásokat rónak a madárkórházra. A karanténba csak egyszer használatos, eldobható és használat után elégetendő kezeslábas szkafanderben, lábzsákban, sapkában, szájmaszkban, kesztyűben lehet belépni. Ez alkalmanként és személyenként 4 ezer forint, mely naponta többször, több embernek ennek a többszörös költsége. Hetekig, most már két hónapja, és ki tudja meddig?

Dr. Déri János ezért kéri, hogy aki teheti, segítse ezt a munkát a beteg madarak bejelentésével, védőruha adományozásával és anyagi támogatással.

Kapcsolódó
Torokszorító fotókon a Fehér-tavi darvak haláltusája
Barkóczi Csaba geográfus szomorú képeken mutatja be a madárinfluenza pusztítását.