A Csele-patakról első hallásra az általános iskolai történelem órák juthatnak eszünkbe, a gyászos mohácsi csatavesztés, II. Lajos – és egyben Magyarország – tragédiája. Pedig a nevezetes patakon évszázadokon át számos vízimalom működött, egy-egy molnár a környék magyar és sváb gazdáinak búzáját őrölte.
Mohácsi Bugarszki Norbert immár 24 éve a mohácsi Polgármesteri Hivatal dolgozója. Norbert eredeti végzettsége közgazdász, de a régi építményekkel gyerekkora óta szoros kapcsolatot ápol. A nemzeti értékek iránt felelősséget érző hivatalnok szeretné a múlt értékeit a jövő nemzedékek számára megőrizni. A Csele-patak utolsóként fennmaradt vízimalmának mostoha sorsa nyugtalanította a mohácsi értékmentőt, végül úgy döntött, megvásárolja a lepusztult építményt.
Vonzalmam a műemlékek iránt már gyermekkoromban megmutatkozott. Első komolyabb „munkám” a majsi szerb ortodox templom rekonstrukciójának szervezése volt 19 évesen. Ezt egy kápolna, számos úti kereszt és szobor megmentése követte. 30 évesen leltem rá az utolsó mohácsi vízimalom romjaira, amit megvásároltam
– mesélt a lokálpatrióta a Sokszínű Vidéknek.
Emléket állítani az ősöknek
Mohácsi Bugarszki Norbert családja 2007-ben vásárolta meg a vízimalmot, amely akkor a szó szoros értelmében egy romhalmaz volt. A távlati cél egy emlékhely létesítése volt, bár kezdetben csupán a rom megmentését tartották szem előtt. Azt szerették volna, hogy a környék valaha működő közel 70 malmából fennmaradt utolsó maradványok ne pusztuljanak el nyomtalanul, mint a többi értékes ipartörténeti emlék.
A vízimalmok technológiájukat tekintve alapvetően nagyon hasonlatosak. E helyük, építészeti megoldásai teszik őket egyedivé. A mi malmunk első írásos említése 1331-ből való, azaz hatalmas és gazdag történelme van. Az elhelyezkedése is érdekes, hiszen Magyarország legismertebb patakja (a Csele patak) hajtja. A malom II. Lajos király emlékművétől alig egy kilométerre épült
– sorolta a tudnivalókat a malomgazda.
Európában páratlan zsákgyűjtemény
A mohácsi épület már önmagában is igazi ritkaság, hiszen zárt kerékházas malom. Ez azt jelenti, hogy a patak bent a „házban folyik”, és úgy hajtja a vízikereket. Vízikerékből az épületben eredetileg 3 volt, azaz nagy malomnak számított. Ma a malmot egyedivé a rendkívül gazdag zsákkiállítása teszi.
Gabonát őrölnek a hatalmas taposómalomban
Norberték 2014-ben egy hatalmas pajtát építettek a birtokon, ahová saját tervei alapján a gyergyói mesterek segítségével egy taposómalom gépezetét építették.
A hatalmas, mintegy 6 méteres taposókereket két ember fáradtságos munkája lendíti mozgásba.
A kerék fa fogaskerekeken keresztül egy malomkövet hajt. A malmom napi szinten végez darálási, őrlési feladatokat. A vendégek szívesen lépkednek néhány kört a taposókerékben, hiszen ez ma már nem rabszolgamunka, hanem inkább afféle „fitnessz program”.
Erdélyi mesterekkel újjáépítették
A 2007-ben vásárolt romokat a mohácsiak kis túlzással akaratukon kívül újították fel. A malommentő még véletlenül sem akart pályázni és szponzori pénzek után kajtatni, ellenben már az első évben 250 felajánlást érkezett hozzá, zömmel magánszemélyektől. A gazdák olyan dolgokat kaptak, amelyek visszaépítésre sarkallták őket, például cserepet, téglát, meszet, homokot. Sőt, egy 8000 éves kézi őrlőkő is az adományok között volt. Hamar munkához láttak, még 2008-ban a teljes malomépületet visszaépítették.
A következő évben gyergyószentmiklósi mesteremberek egy új vízimalom gépezetét építették bele. 2011-ben hozzáfogtunk a teljesen elpusztult molnárház visszaépítéséhez, ezzel 2022-ben készültünk el. Azóta a malomporta számos épülettel gazdagodott, így van vendégfogadásra alkalmas épületünk, hombár, kukoricagóré, csibe, disznóól és birkalak is.
Sokoldalú ezermesterek voltak
Egy molnárnak temérdek mesterséghez kellett érteni. Hagyományosan a vízszabályozáshoz, gátak és zsilipek építéséhez, malomalkatrészek építéséhez és javításához, a famunkákhoz. Fontos feladat a kövek karbantartása, így a kőmegmunkálás is gyakori elfoglaltsága volt a molnárnak.
Érteni kell az őrléshez, a különböző gabonák tulajdonságainak ismerete már régen is nélkülözhetetlen volt. Ugyanakkor nem árt jó üzletembernek és barátságosnak lenni, hogy az őrlető gazdák éppen az én malmomat válasszák. Jelenleg már a vendégekkel való foglalkozáshoz való érzék, egy-két gasztronómiai fogás ismerete is előnyös
– magyarázta Norbert.
Gazdag programokkal ünnepelnek
Nyáron az idén 10 esztendős taposómalom megünneplésére egy jubileumi malomnapot rendeznek. Bugarszkiék azt tervezik, hogy júniusban egy nyílt nap keretében, számos programmal kedveskednek a hozzájuk látogató vendégeknek. Lesz rendhagyó tárlatvezetés, őrlés, kemencés sütés, papírmerítés, báránysütés, zenei program és „fitness verseny” is. Természetesen ez utóbbit a taposómalomban rendezik meg.
A jövőben a mohácsi értékmentő legfontosabb feladata az épületegyüttes és az összegyűjtött páratlan gazdagságú kiállítási és használati tárgy állagvédelme lesz. Emellett az évek alatt kialakult gazdasági funkció, az állattartás feltételeinek javítása is kihívás, hiszen a csibék, birkák, kecskék és disznók nagy odafigyelést igényelnek.
A cikkben szereplő fotókat Juhász Balázs készítette.
