Hosszabb lett a szúnyogszezon Magyarországon a korábbi évekhez képest, emiatt számítani lehet új betegségek megjelenésére – közölte a Pécsi Tudományegyetem.
A PTE-n működő Virológiai Nemzeti Laboratórium betegségvektorokkal foglalkozó kutatócsoportja másfél évtizede követi nyomon a magyarországi csípőszúnyogok helyzetét, terjedését és az általuk hordozott betegségeket.
Kutatási eredményeik és megfigyelések alapján a szúnyogok jelenléte már nemcsak a tavaszi, nyári hónapok sajátja, az olyan inváziós fajok, mint a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog kikelése már februárban megfigyelhető, az ázsiai tigrisszúnyoggal pedig október végéig is lehet találkozni.
Ennek okai az enyhe telek mellett a házak tövében álló esővízgyűjtők, a kertekben sok helyen nehezékként használt gumiabroncsok, és az inváziós szúnyogok kedvelt telelőhelyeként szolgáló üvegházak, áruházi dísznövényosztályok temperált környezete.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenleg országosan alkalmazott kémiai ködöléses módszer alkalmatlan az inváziós fajok ellen, ráadásul komoly ökológiai veszteséggel is jár, melynek felméréséhez a kutatók a lakosság segítségét kérik a Rovar Piknik elnevezésű programban való részvétellel.
Kitértek rá, hogy a megoldás a kezünkben van: a lakosság rendkívül értékes adatokhoz juttathatja a kutatókat az olyan telefonos applikáció használatával, illetve közösségi tudományos programokban való részvétellel is, mint a Mosquito Alert applikáció vagy a Pécsi Szúnyog internetes oldal.
Egyetlen elhanyagolt kertben több ezer csípőszúnyog kelhet ki és keserítheti meg a környéken élők mindennapjait, ezért a kertek tudatos rendezésével, a szúnyogbölcsők felszámolásával vagy biológiai kezelésével megelőzhető a szúnyogok inváziója – hívták fel a figyelmet.
Hozzátették: a kutatócsoport a Pécsi Szúnyog közösségi oldalon számos ismeretterjesztő anyaggal, hasznos tanácsokkal és környezetbarát megoldási javaslattal is segíti a lakosságot a hatékony védekezésben.
