A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. és a Magyar Haltani Társaság – a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park egy-egy munkatársának segítségével – 2024. január 8-án halmentést szervezett a Tiszafüredi öntöző főcsatorna kezdeti szakaszán.
A Magyar Haltani Társaság cikkéből kiderül, a csatornába a tiszafüred-örvényi vízkivételi mű a folyómeder mélyéből szivattyúzza fel a vizet, amely mindig tartalmaz valamennyi üledéket, és vannak benne apró halak is. Ám télen nincs igény öntözővízre, így utánpótlás hiányában a csatorna kezdeti szakasza szárazzá válik. A szivattyúház közelében kialakított csendesítőmedence azonban mélyebb, s a benne visszamaradó vízben mindig nagy számban vannak halak. Mivel a medence vizének nagy része egy nyitható csövön át lecsapolható, a maradékvízben összezsúfolódott halak hálóval könnyen kifoghatók és a Tiszába vagy a tározótérbe visszatelepítve megmenthetők, írták.
Közölték: a mentőakció során 18 fajnak több mint félezer, egészen pontosan 564 példányát sikerült megfogni és azonosítani. A „zsákmányból” 15 őshonos fajnak 461 példányát helyezték vissza a Tisza-tóba, az idegenhonos halakat helyben hagyták madáreleségnek. A horgászati szempontból figyelmet érdemlő őshonos fajok közül a csalihalként jelentős küsz mellett jelentősnek mutatkozott a bodorka, a balin, a karikakeszeg és az erősebben áramló vizet kedvelő bagolykeszeg aránya. Kisebb számban került elő a paduc, a dévér-, a lapos- és a szilvaorrú keszeg, de a süllőnek és a kősüllőnek is sikerült kimenteni néhány példányát.
Végül pedig még egy fokozottan védett, 100 ezer forint természeti értékű magyar bucót is sikerült megmenteniük a pusztulástól.
A 2013. évi halgazdálkodási és halvédelmi törvény 1. melléklete alapján kiszámítva az előkerült őshonos halak halgazdálkodási értékét meglepően nagy számot kaptak. A megmentett halak értéke összesen 2 333 850 forintot tett ki.
Nemrég számoltunk be arról is, hogy 50 év után terjeszkedik egy halfaj a Tisza-tóban, ahol egyébként pazar kilátású pallóutak készülnek.
