Orbán Ágnes neve a tévénézőknek A Konyhafőnök című műsorból lehet ismerős, melynek az egyik szériáját megnyerte. Konkrét céllal küzdött az első helyezésért, az álomházuk felújítására gyűjtött. „Megígérte”, majd el is hozta a nyereményt, melyből csodásan helyreállították a mostani otthonukat és pajta éttermet nyitottak. A Sokszínű Vidék kérdéseire válaszolva elmesélte történetét.
Hogyan kerültetek Kisbajomba, miért éppen oda költöztetek?
Soha nem jártunk ezen a vidéken előtte, csak átutazóban. A férjem családfája ide vezet egy ágon, és gondoltuk, eljövünk a családdal hosszú hétvégézni. A kisbajomi ház hirdetését a férjem találta és titokban megszervezte a „háztűznézőt”. Mikor bekanyarodtunk az erdei útra, ami a kis zsákfaluba vezet, én már ott beleszerettem. Körben erdő és keletről pedig a szabási Rinya-patak öleli körbe, nem véletlenül nevezik Kisbajomot a „Rinya-mente ékszerdobozának”!
A ház pedig még ezt is felülmúlta. 1910-es építésű, gyönyörűen díszített épület. Az én eredeti szakmám díszítőszobrász, ennél többet nem is kell mondanom. Megvásároltuk és azt terveztük, hogy majd öregségünkre felújítgatjuk és akkor költözünk ide. De az Isten útjai előbb vezettek minket ide.
A Konyhafőnök című műsorra a tesóm hívta fel a figyelmem. Mondtam a férjemnek:
Elmegyek és hozok pénzt az álomházra!
Ígéret szép szó, és be is tartottam. Közben az akkori Fejér megyei házunkat sikerült eladni és csodával határos módon lett albérlet Nagyatádon, a négy lányunknak pedig új iskolákat is találtunk. Minden-minden ebbe az irányba mutatott és segített bennünket.
Műemlék házat választottatok, mennyiben nehezítette ez meg a felújítást?
Annyiban nehezítette, hogy a külső épületdíszek felújításához itt nem találni szakembert. De, mint mondtam, az én eredeti szakmám díszítőszobrász, így ez megoldható volt. A védett épületeknek a külső megjelenésén nem lehet változtatni, de ez nem volt gond, mert nem is akartunk, hisz így gyönyörű. A belső terek szabadon alakíthatók. Így is tettünk, de mindent eredeti állapotban igyekeztünk megőrizni. A gerendás mennyezetet megjavítottuk és a régi ajtókat is megmentettük. A külső felújításhoz tudtunk pályázni egy a népi építészeti értékeket megóvni kívánó programmal. A spaletták, az épület díszek mind így tudták visszanyerni eredeti szépségüket. A régi épületek mesélnek, sok történetet nyomoztunk ki a házról és persze tudjuk, hogy itt a falak, ha mesélni tudnának, akkor sok olyan dolog kerül elő, ami ma már nincs. Ilyen például a háztól temetés. Itt a mostani nappalinkban biztosan több ember is volt ravatalozva és virrasztva.
Szerintem, ezek a régi épületek csodálatosak, bár a lányaim nem osztoztak a lelkesedésemben kezdetben. Nem is tudták elképzelni, miként fog kinézni, ha majd készen lesz. Csak azt látták, hogy romos és dohos. Ahogy alakult ki a térbeosztás, a tetőtérben az ő saját kis birodalmuk, úgy szerették meg ők is a házat.
Persze, ezen nagyban segítettek az állatok is. Kecskék, nyuszik, tyúkok, boci, kutya, macska. Ami még szerintem sokat adott nekik, hogy mindegyik gyerekünk volt bizonyos ideig magántanuló. Az itteni szabadság, a jó levegő, a természet és az állatok együtt felértek egy terápiával és sok olyan tapasztalatot szereztek amit az iskolában nem kapnak meg.
Sokaknak A Konyhafőnök című műsorból lehetsz ismerős, aminek a 3. szériáját megnyerted. Hogyan jött a főzés az életedbe?
A nagymamámtól tanultam meg a főzés alapjait. Aztán mikor saját háztartásom lett, nagyon megszerettem a főzést. Szerintem, aki enni szeret, az főzni is. Ha valami újat ettünk valahol itthon vagy külföldön, akkor azt mindig megpróbáltam itthon újraalkotni. Otthoncserével – mint a Holiday című filmben – szoktunk nyaralni és külföldön minden alkalmat megragadtam, hogy különleges helyi alapanyagokkal főzzek, kísérletezzek. Imádtam a helyi piacokat helyi termékeket. Akkor még nem gondoltam, hogy egyszer majd én is kistermelő leszek, és finom sajtokat készítek, falusi vendégasztalt terítek a saját zöldségeimmel és húsféleségeimmel megrakodva.
Kreatív ember vagyok és kísérletező szellem, szóval, a főzésben sem fogom vissza magam. Jó ízérzékű, ösztönös szakácsnak tartom magam. Amúgy nem vagyok szakács, egyszerű háziasszony vagyok. A műsorban is sokat profitáltam abból, hogy négy gyermekes anyukaként gyorsan és észszerűen tudtam beosztani azt a rendelkezésre álló 60 percet. Azért vagyok büszke rá, hogy nyertem, mert én voltam az első női nyertese ennek a műsornak. Meg tudtam mutatni, hogy egy háziasszony is tud annyit, ha nem többet és kreatívabbat, mint egy hivatásos szakács.
A képernyőről, gasztroműsorokból mi volt az utad a pajta étteremig?
Igazából, ha visszatekintek, minden ebbe az irányba mutatott már a Konyhafőnök előtt. A kisbajomi házat is már megvettük előtte, a nyeremény igazából egy plusz lökés volt, hogy idáig jussunk. Mi itt klasszikus farmot terveztünk kialakítani, az élő pajta ötlete csak később született, mikor kiderült, hogy az istálló és a pajta épületére is tudunk pályázati forrást szerezni az állagmegóvásra. A szomszéd házat sikerült megvásárolnunk és azon a területen először is egy új istállót kellett építenünk az állatainknak. Először ők és csak utána jöhettünk mi. Az istállóban meghagytuk a jászlakat és a gyönyörű poroszfödémet is. Ezt a részt télen is lehet fűteni, itt tartjuk a tematikus lakomákat. Vannak a klasszikusnak számító dolgok, mint a Márton nap vagy a Torkos csütörtök, de próbálunk egyedi dolgokat is létrehozni. Ilyen volt tavaly ősszel a szarvasbőgős lakoma. Kint terítettünk hangulatos lampionok és a gyönyörű csillagos égbolt alatt. Sötétedés után pedig a környező erdőkből a szarvasok adták az aláfestő zenét. Persze, az ételsor is passzolt ehhez, a főétel szarvascomb volt. De idén például három napos Reformkori lakomát tervezünk.
Nagyon szeretjük csinálni a vendéglátást. Egy közös hosszú asztalhoz ülnek a vendégek, és akár barátokként távoznak.
Mi nem klasszikus étterem vagyunk, hanem falusi vendégasztal vagy ahogy az angol mondja, farm to table. Ez azt jelenti, hogy minden, ami felkerül az asztalra, az a mi farmunkról származik vagy más kistermelő terméke. Így csodálatos friss alapanyagokból igazán finom ételeket készítünk.
Kisbajom egy kis zsáktelepülés, „mindentől” távol, ami egyik fő értékét, a békésségét, nyugodtságát adja. Ez viszont talán megnehezíti egy vendéglátóhely működtetését. Mennyire van ez így?
A vendéglátás szerintem a mai gazdasági helyzetben mindenhol kicsit akadozik, de aki szereti a különleges ételeket és helyszíneket, az megtalál bennünket. Szerencsére, vannak visszajáró vendégeink. Én hiszek abban, hogyha jót csinálsz szívvel lélekkel, akkor annak híre megy. A környéken már kezdenek megismerni, beszélnek a helyről, de volt már vendégünk Balaton-partról és Pécsről is. Legtöbb vendégünk Nagyatád és Kaposvár környékéről érkezik.
A vacsoraesteken kívül tanyasi táborokat is szervezel gyerekeknek, mi mindennel ismerkedhetnek meg itt?
Mindennel! Viccen kívül, a mai gyerekeknek minden információ, ami a vidéki élethez kapcsolódik, újnak számít. Megtanulják, mi a különbség a széna és a szalma között, hány tojást tojik egy tyúk, milyenek az ehető gombák és gyógynövények. Minden nap együtt főzünk és a farm napi életébe is bekapcsolódnak a gyerekek. Etetik a nyulakat, fejik a kecskéket, sőt, még kertészkedünk is. A bátrabbak a hétvégén már a szénabálákon kergetőznek. Tavasszal és nyár elején sok az osztálykirándulós csoport is. Ők is megismerkednek a sajtkészítés alapjaival, túrázunk az erdőben és egy jót ebédelünk.
Mik a további terveitek?
Hú, mi nagy álmodozók vagyunk a férjemmel. Amit nagyon szeretnénk, az a Pajta mozi. Tematikus filmvetítések lennének, természetesen kajálásai egybekötve. Szalmabálákon ülve néznék a vendégeink mondjuk, a Keresztapát és közben pizzát majszolnának. Olasz film, olasz kaja!
A megvásárolt szomszéd házikóból szeretnénk autentikus vendégházat kialakítani, az is egy műemlék épület 1885-ből.
Mivel mi imádjuk Kisbajomot, ezért több barátunkat is már ide csábítottuk. Az egyik kis csapattal van egy nagyon izgalmas projekt tervünk, de arról még bővebbet nem árulhatok el. Remélem, nyáron majd megnyílik a látványosság, amit tervezünk és akkor bemutathatom a kedves olvasóknak.
