Minden ötödik lakásvásárló külföldi volt Zalában és Somogyban a tavalyi év utolsó negyedévben. A nem magyar ingatlanvásárlók aránya meglepő módon magasabb volt ebben a két vármegyében, mint a pesti belső kerületekben, számolt be róla még múlt héten az Otthon Centrum.
A sonline.hu példaként említi cikkében a 765 lakosú Vése települését, mely összesen 300 ingatlanból áll, és a házak tíz százaléka már a külföldiek kezén van. Viszont a külföldiek ingatlanjai közül nem mindegyik, csak a felük lakott állandóan.
Jelenleg alig van eladó ingatlan a faluban, talán csak kettő-három. Néhány héten, hónapon belül megveszik a házakat. Bertók László, Vése polgármestere a lap megkeresésére azt felelte, hogy a külföldiek nem vásárolják fel a magyarok elől az eladó házakat, mert a helyiek gyorsabban értesülnek a jó vételről.
Vidéken két fajta ingatlan van: a leromlott, felújításra szoruló, olcsó és a jól felszerelt, jó állagú, drága. Az utóbbit inkább a külföldiek keresik, tette hozzá.
Cserénfán 70 ingatlanból hatnak külföldi a tulajdonosa. Most nincs eladó ingatlan a községben, mert ami volt, azt fiatal párok a CSOK segítségével megvették.
A külföldiek jelenlétének valamelyest van árfelhajtó hatása. A külföldi betelepülők előnye, hogy az elhagyatott ingatlanokat felújítják, rendbe teszik, viszont a hátrányuk az, hogy idős korúak, többnyire nyugdíjasok vagy nyugdíjra készülők, így a falu átlagéletkorát nem emelik. Faluhelyen az a lényeg, hogy minél több gyerek legyen!
– mondta Stier László, Cserénfa polgármestere.
Sinka József balatonmáriafürdői ingatlanos azt tapasztalta, hogy most nincs roham a Balaton-parton, a házvásárlók leginkább magyarok, és sokan hitelt kénytelenek felvenni. A korábbi években volt felvásárlási hullám, de a külföldiek most visszaszorultak a Balaton háttértelepüléseire. Érdeklődés van, de csak nem a túl drága ingatlanok iránt.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
