Idén ősszel október 26-ról 27-re virradó éjjel lesz az óraátállítás, hajnali 3:00 órakor kell 2:00 órára visszaállítani az órákat, írta a Szakmát szerzek.
Az óraátállítás ötlete, már a 18. században is felmerült, akkor vetette fel Benjamin Franklin a nyári időszámításra vonatkozó ötletét. Utána még sokan álltak elő hasonló ötleteket. Végül pedig az első világháború alatt, 1916. április 30-án került sor az első óraátállításra, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia területén.
Azóta már több mint 70 országban állítják át az órákat minden év márciusában és októberében. Az Európai Unió 1996-ban egységesítette is az óraátállításra vonatkozó szabályokat.
Magyarországon is évek óta sokat vitatott kérdés az óraátállítás. Az Európai Parlament még 2019 márciusban nagy többséggel megszavazta annak eltörlését, ám a tagállamoknak külön kellene dönteniük arról, hogy melyik időzónánál maradnának. Erről azonban még nem született döntés
A szervezetünknek van egy belső, biológiai órája, amely sok olyan folyamatot szabályoz, amelyek napszakos változást mutatnak.
A belső óránkra nagy hatással van a napsütés, az éjszaka és a nappal váltakozása. Ha a külső óránkat megváltoztatjuk, azzal felborul a belső óránk rendje is, és a kettő eltérése felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusunkat.
A belső óránknak időre van szüksége, amíg alkalmazkodik. Ez az idő minden embernek más hosszúságú, van, akinek már 4 nap is elegendő az átálláshoz, míg másoknak akár 14 napra is szükségük lehet. Általában az idősek, a csecsemők és a gyerekek számára a legnehezebb, mivel ők sokkal érzékenyebbek, viszont a szervezetük nehezebben alkalmazkodik.
- fáradság
- alvászavarok
- koncentrálóképesség csökkenése
- ingerültség
- étvágytalanság
- Könnyű ételeket fogyasszunk vacsorára.
- Figyeljünk oda, hogy lefekvés előtt, ne együnk sokat, ne igyunk kávét vagy más élénkítő hatású italt.
- Kerüljük a képernyő nézést elalvás előtt.
- Ha pedig nagyon nehezen megy az elalvás, sokat segíthet akár egy-egy relaxációs gyakorlat is.