Életet leheltek az alföldi pusztában őrködő szélmalomba

Bár a pontos dátumot nem ismerik, 1854 körül épülhetett a szélmalom. Késmárki Imre molnár – a malom második tulajdonosa – 1913-ban vásárolta meg az ingatlant az építtetőjétől. Ez volt az egyetlen szélmalom Mártély határában, mivel a Tiszán akkoriban hajómalmokkal végezték az őrlést.

A faluban a házak, tanyák végében kicsi, fából készült darálók voltak, amelyek segítségével az állatok etetéséhez szükséges takarmányokat őrölték, akár napi szinten. Egy ilyen, Mártélyról áttelepített daráló megtalálható az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén. Sajnos ma már nincs ilyen a faluban, de a község szeretné egy ilyen újbóli felállítását

– mesélte Szabóné Sándor Krisztina a Sokszínű vidéknek.

Szalay Ferenc festőművész a különleges ipari műemléket 1966-ban megvásárolta. Az ismert művész nagy gondot fordított a malom megőrzésére. A szélmalom és a mellette álló molnárház a környék jellegzetes kulturális központjává vált. Gyakran rendeztek malomkoncerteket, művészeket láttak vendégül a hófehérre meszelt falak között.

Szalay halála után néhány évvel, 2016-ban kezdett lánya új tulajdonost keresni a malomnak. Krisztina jól ismerte a Szalay családot, korábban maga is többször járt a malomban. Végül 2019-ben sikerült megvásárolni a műemléket, így ő lett a szélmalom hatodik tulajdonosa.

Már a vásárláskor láttuk, hogy a malom és a ház is igényli a törődést, de komoly gondokra nem számítottunk. Némi csinosítgatást és karbantartást terveztünk, de végül sok mindent kellett átépíteni. Egy nagyjából 3-4 éves folyamat vette kezdetét a portán

– fogalmazott a tulajdonos.

Szabóné Sándor Krisztina a Teleki Alapítvány – Népi Építészeti Program keretében azóta is nagy odaadással gondozza a malmot, melyet igyekszik megőrizni az utókornak. Az ipari műemlék gazdasszonyával beszélgettünk a megszépített malomról, és arról, hogyan sikerült újjávarázsolni az építményt.

Miben különleges a Késmárki-féle malom a hazai szélmalmok között?

Ez egy felülhajtós szélmalom, ami a leggyakoribb típus volt. Az 1870-es években élték virágkorukat, ekkoriban Magyarországon 854 darab szélmalom volt a malomipari összeírás szerint, ám a gőzmalmok terjedésével számuk rohamosan csökkent. A Mártély közelében fekvő Hódmezővásárhelyen ebben az időszakban 47 szélmalom őrölt, mára csak egyetlen külterületi maradt meg, a Papi-féle szélmalom.

Mivel a mártélyi malom mindig magánkézben volt, gondos gazdái voltak, akik figyeltek rá, hogy megmaradjon a tipikus keretes beépítés, vagyis körben a gazdasági épületek. A területen két országos műemléki védettség alatt álló épület is van, a szélmalom és a mellette álló molnárház.

Hogyan lett a szélmalom gazdasszonya?

Hódmezővásárhelyen születtem, és a mai napig itt élek, viszont a férjemmel mezőgazdasági vállalkozásunk Mártélyhoz kötött. Tanárként végeztem Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd egyetemi tanulmányaimat ugyanitt közgazdasági szakon végeztem. Több mint hét évet dolgoztam informatikai területen, melyet 2016-ban hagytam ott. Igyekezetem kigondolni, hogy mit csináljak, mivel foglalkozzak.

Egy nagyon kedves barátommal beszéltem épp telefonon, aki azt mondta nekem, hogy ne aggódjak, ki fogom találni, mi lesz az utam. Miközben sétálgattam a házban, egyszer csak rápillantottam a falon lévő Szalay festményre. A szélmalom volt rajta…Abban a pillanatban már tudtam, hogy mit akarok.

Milyen céllal vásárolták meg az ingatlant?

A pillanatnyi “heuréka érzés” után sokat kilátogattam a portára, és egyre inkább azt éreztem, hogy megtaláltam a helyem. Furcsán hangzik, de eleinte nem volt konkrét célom vele, mégis nagyon szerettem ott lenni. Mivel a mezőgazdaság miatt nem igazán tudunk elutazni, azt gondoltam, családi tanyaként működhetne úgy, hogy néha kinyitom a malmot az arra tévedőknek. Az élet azóta folyamatosan alakította a malommal kapcsolatos terveimet.

Egy másik műemlék épület is áll a portán. Mit lehet tudni a molnárházról?

A szélmalom mellett lévő molnárház kisebb átépítések után is megőrizte a hagyományos háromosztatú tanya jellegét. A mostani felújítási folyamat alatt itt csak állagmegóvás történt. Semmi lényegi, szerkezeti átalakítást nem szerettünk volna. Ám lehetőséget kaptam a műemlékvédelemtől, hogy az újabb beépítésben modernizáljak a mai kor igényeinek megfelelően. Ugyanis azt az épületet, amit használ a tulajdonosa, rendben is tartja és megőrzi az utókornak.

Folyamatosan dolgozom a területen lévő melléképületeken, mert az a célom, hogy a hozzám látogató vendégek szép környezetben jól érezzék magukat, és ne történjenek balesetek. Szeretnék egy olyan vizesblokkot kialakítani, ami kiszolgálná a hozzám érkező csoportokat. Sok még a teendő, de a Himalája megmászásánál is egyik lépés után jön a másik.

Nagy fába vágta a fejszéjét. Mi mindent kellett felújítani a szélmalmon?

A vásárláskor láttuk, hogy a malom és a ház is már igényli a törődést, de komoly gondokra nem számítottunk. Némi csinosítgatás és karbantartást terveztünk, de ebből sokkal több lett. Egy 3-4 éves folyamat kezdődött.

Napi szinten figyeltem a pályázatokkal foglalkozó oldalakat, míg 2019 júniusában rátaláltam a Népi Építészeti Programra a Teleki László Alapítvány gondozásában, amit elsősorban magánkézben lévő műemlékek felújítására, illetve állagmegóvására hívtak életre. Fogalmam sem volt arról, milyen dokumentációk kellene a pályázáshoz, mi az az értékleltár, örökségvédelmi engedély, faanyagvédelmi szakvélemény. Elkezdtem telefonálgatni olyan műemlékvédelmi szakmérnök építészeknek, akiknek megtaláltam a nevét az interneten.

Végül Pál János építész volt, akit rá tudtam venni, hogy látogasson el hozzám. Bár azt mondta, hogy minimum fél év a beadáshoz szükséges dokumentáció összeállítása, mégis belevágtunk, és három hét múlva sikerült is beadnunk. Már akkor látszott, hogy több éves rekonstrukciós folyamat áll előttünk, így három ütemet határoztunk meg. A felújítások és pályázásokkal kapcsolatos munkák párhuzamosan folytak, amiben nagy segítségemre volt az építész, aki lelkiismeretes munkájával végigkísérte az egészet.

A nyugati oldalon a falazat nagyon rossz állapotban volt az ázás miatt, és a tetőt cserélni kellett. Több malomgépezeti elemet is kicseréltünk. Egy komoly és hosszútávú döntést hoztunk.

Azokat a korhadt, szú járta elemeket is cseréltük, amelyek meggátolhatták volna a malom későbbi működését. Minden egyes elemet megvizsgált a faanyagvédelmi szakértő, és csak azokat újítottuk, amelyeket feltétlenül szükséges volt. Briliáns ácscsapattal dolgozhattam tavaly, akik még a grádics molnárok lábnyomai által kikopott fokait is meg tudták úgy menteni, hogy az mégis stabil és balesetmentes legyen.

A több éven át tartó rekonstrukciós folyamat 2023 augusztusában fejeződött be egyelőre. Végre lebonthattuk az állványzatot, amit még 2020-ban építettünk köréje.

Mire szolgál, mit nyújt jelenleg a szépséges műemlék?

Hatalmas lendületet adott a helyi erdei iskolával való együttműködés. Megtelt élettel a malom. Mára már körülbelül ezer fő hallgatta végig a történetét az óvodás korosztálytól kezdve a szépkorúakig. Sokat segített a tanári és az idegenfogalmi végzettségem ezek lebonyolításában.

Sok minden benne van a gyerekek kultúrájában, de már nem tudják mihez kötni. Az „A part alatt” című dallal minden gyerek találkozik, de már nem értik a szövegét: „egyik szitál, másik rostál, harmadik követ vág…”

Gyerekcsoportokat, baráti, családi társaságokat tudok fogadni, elsősorban csoportok jelentkezését várom, akiket érdekel egy 1-1,5 órás kötetlen látogatás, ahol nem csak a malom történetét, hanem néprajzi, építéstörténeti vonatkozásait is megismerhetik. Nem csak a malomról, mint speciális gépről beszélek, hanem igyekszem belecsempészni a különböző tudományterületeket. Például az erőátvitelhez kapcsolódva érintjük a fizikát, vagy a malom belső meszelésekor elhangzik, hogy a mész olcsó és könnyen beszerezhető alapanyag, és milyen fontos a fertőtlenítéshez.

Milyen céljai vannak még a szélmalommal?

Értelemszerűen teljesen más funkciója van már régóta, mint amire építették. Szalay Ferenc festőművész, a hatvanas években különleges miliőt hozott itt létre. Amellett, hogy folyamatosan karbantartotta a malmot egy igazi kis művésztelepet alapított. Műtermet rendezett be magának, és gyakran látott vendégül művészeket. Malomkoncerteket tartott, filmeket is forgattak a portán.

Bár minden felújítás úgy készült el, hogy alkalmas a gépezet a vitorlázat fogadására és az őrlésre, még nem tudom, milyen formában lehetne ezt kivitelezni. Többször beszéltünk arról, hogy ideiglenesen fel kellene vitorlázni. Mondjuk, augusztus 20-ra, és őröltetni néhány napon át, de ez hatalmas felelősséget és napi 24 órás elfoglaltságot jelentene nekem.

Amellett, hogy minél többen megismerjék, célunk az is, hogy a „Szalay hagyományt” követve újra helyi kulturális hellyé váljon, bekapcsolódjon a falu életébe. Sok minden szerepel a terveim közt, de az egész folyamat türelemre tanított, hiszen még a tanyán lévő többi épület felújítása is rám vár. Megtanultam értékelni a nehezen elért eredményeket, hisz ez ad erőt ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjem.

Aki friss információkra kíváncsi a malommal kapcsolatban, annak érdemes a Késmárki-féle szélmalom oldalt követni.

Kapcsolódó

Virágmező öleli körbe a 170 éves szélmalom vendégházát

Kispál Margit és Rabcsák János az évszázados, Enyingi-féle szélmalomban csinosítja új stílusú pihenőházát.