Az óceánjáró hajók hatalmas, úszó városok. Minden az utasok szórakozását, kikapcsolódását szolgálja, a szobák mellett éttermek, bárok, uszoda, színházterem, üzletek, konditerem várja a vendégeket. A legnagyobb hajókon pedig kert is. Milyen kihívásokkal néznek szembe az ilyen kertek tervezésénél és gondozásánál? Erről mesélt Turós László, aki óceánjáró hajók kerttervezőjeként dolgozik.
László növénytermesztő agrármérnökként diplomázott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1993-ban. Utána egy csereprogram keretében az USA-ban dolgozott, ahol az angol tudását is fejleszteni tudta, farmon, faiskolában és kertészetben is tevékenykedett. Ezen tapasztalatok után visszatért Amerikába és Florida államban telepedett le.
Hogyan lesz valakiből óceánjáró hajón kerttervező, milyen út vezetett idáig?
16 évet töltöttem Florida déli részén trópusi növényekkel dolgozva, mikor a Royal Caribbean hajótársaság megépítette a világ akkori legnagyobb hajóját. Olyan méretű lett, hogy elegendő hely maradt egy igazi park létrehozására, sok ezer növénnyel és fákkal. Ott született meg az ötlet a „Central Park” építésére egy óceánjáró hajón. A több mint 100 méter hosszú szabad tér a hajó tényleges közepén helyezkedik el a 8. emeleten. Erre kerestek szakembert, amire jelentkeztem és hamar fel is vettek. Az első úszó park az Oasis of the Seas nevű hajón épült 2009-ben. Jelenleg a 6. testvérhajóján vagyok. Idén januárban a mostani legnagyobb hajó, az Icon of the Seas került vízre, ami egy új hajóosztály, szintén a híres Central Park specialitással a fedélzetén.
7 hajót építettem 15 év alatt, mióta a Royal Caribbean hajótársaságnak dolgozom.
Miben különbözik ez a munka egy szárazföldi kertészeti projekttől? Pontosan miből áll a munkád? Hány ember kell ennek a gondozásához?
A legnagyobb különbség a szárazföldhöz képest az állandóan változó környezet, időjárás. A hajó nagy távolságokat tesz meg egy út alatt. Állandóan változik a menetirány, a szél. Néhány nap alatt jelentősen más földrajzi szélességeken lehetünk, esetenként a mérsékelt övből a trópusiba hajózunk.
Új hajó építésénél a hajógyárban kezdek. Ott ez még strukturális építés. Sokkal előbb, mint a növények érkeznek. A Central Park nemcsak egy „park”, hanem egy organizációs egység, ahol éttermek, üzletek is találhatók. A feladat, hogy minden készen legyen, mire a növények megérkeznek. Sok hónappal ezt megelőzve a project team gondosan dolgozik a logisztikai aspektusokon a vállalkozókkal, a hajógyárral együtt. Itt eldöntjük, milyen növények fognak bekerülni, mik a tapasztalatok az előző hajókról, megvizsgáljuk, milyen kihívásokra számíthatunk a tervezett útvonalakon és sok egyéb esetleges megoldandó problémára keresünk megoldást, hiszen egy testvérhajó nem egyszerű mása az előzőnek. Mindig van rajtuk módosítás.
Miután a hajó hivatalosan elindul, 3 kertésszel a park növényeinek ápolása a munkám fele része. Hozzám tartozik mindenféle kártevő az egész hajón, ami főleg rovarokból áll. Végeredményben az embereken kívül minden élő, ami nem odavaló, az az én feladatom. Ez sokrétű tevékenységből áll. A kertészekkel együtt rendszeres ellenőrzést tartunk a hajó teljes egészét átvizsgálva. Rovarcsapdák, csalik vannak elhelyezve százával. UV-csapdák világítanak ragadóspapírral a repülő rovaroknak. Emellett válaszolunk a hívásokra, ha a legénység lát valamit. Külön kihívást jelentenek a vendégszobákban előforduló rovarok. A leggyakoribb a házi légy, muslica. Rágcsálók a modern hajókon nincsenek, de csapdákat helyezünk el minden ajtónál, ami a kikötőkben kinyílik, és a hajókötelekre is szerkezeteket erősítünk, hogy azon nem tudjon felmászni semmi. Külön fejezet a madarak. Ez egy úszó város és gyakori az élő madár a fedélzeten. Míg az nem gond, ha a parkban ide-oda repkednek, esetleg a hajó külső fedélzetein mutatkoznak, de ha bejutnak a hajó belsejébe, nekünk kell elkapni őket. Mondhatom, nagyon leleményesek. Nemrégen a szépségszalonban tanyázott le egy kisebb kócsag. Egy párszor a vendégszoba zuhanyzójából kellett eltávolítani őket. Volt mar rózsaszín flamingó, sólymok, nem ritka a gyűrűzött galamb. A legtöbb viszont karibi pinty.
Hogy kell elképzelni egy óceánjáró kertjét? Mekkora, milyen részekből, milyen növényekből áll?
Minden növény konténerben van. Ezek alumíniumból készült dobozok, különböző méretűek, a fák természetesen nagyon nagy modulokban vannak. Ezekből van összerakva minden ágyas. Kisebbek, nagyobbak. 44 ilyen, fallal körülkerített terület van. A modulos megoldásra azért van szükség, mert a növények alatt néha karbantartást kell végeznünk. Csövek, kábelek futnak, eldugulhatnak a lefolyók, melyek az esőt, öntözővizet elvezetik. Hangszórók, lámpák vannak a növények között. Ezért nem lehet csak földdel feltölteni az ágyásokat.
A park 107,7 méter hosszú és 17,7 méter széles. 1912 négyzetméter területű, amiből 448 négyzetméter növénnyel borított. Emellett egy kiemelt érdekessége a két függőleges kert, a „Living Wall”. 5 emelet magas, egyenként 80 négyzetméter területű függőkert két oldalon a középső tájékon. Ezekben apró növények vannak mintában tervezve. 5000 darab adja ki a dizájnt.
Ezen hajóosztály a karibi térségre lett tervezve, ezért trópusi növények uralják a kertet. Állandóan változik az állomány, jelenleg körülbelül 60 fajból áll.
A park szerves részei az ott található éttermek, üzletek.
Milyen kihívásokkal kell szembenézned egy kert megtervezése és fenntartása során egy óceánjárón? Milyen tényezőket kell figyelembe venni a tenger közepén? Hogyan hat a hajó mozgása és a tengeri időjárás a növények növekedésére és fenntartására?
A növények nem a megszokott környezetükben találják magukat nap mint nap. Állandóan változik az időjárás. A szél, ami a tengeren gyakori, nagyon sok kárt tud okozni. Szintén az erős nap. A helyzete miatt a park árnyékos, félárnyékos hely, de delente középen lehet tűző nap helyenként. Gyakori a túlzó napsugárzás miatt keletkező levélkárosodás. Mikor kikötünk, az egyik oldal egész nap árnyékban lehet, míg a másik az erős napon van órákat. A rengeteg üvegfelület körülöttünk ezt csak fokozza helyenként. Azt alaposan át kell gondolni, mit hová ültetünk. A felettünk lévő medencékből a szél befújja a vízpermetet viharosabb időben. Szintén a tengeren sós permet sodródik. Ez néha komoly károkat okoz, habár maga a só nem marad meg. Az eső elmossa, vagy leöblítjük a növényeket. Maga a hajó mozgása nincs kihatással a parkra, azonban ha túl nagy szögben forog a tengelye körül, a medencék kiöntenek, és a víz egy része lezúdulhat a parkra. Ez már számtalanszor előfordult. Ez főleg fizikai kárt okoz.
Emellett a szél nemcsak lefújja a leveleket, vagy eltördel kis ágakat, de a hideg szél egyszerűen megégeti az erre érzékeny trópusi leveleket.
A hajók Európában épülnek, alkalomadtán mediterrán szezont is csinálnak a nyári hónapokban. A fő területünk viszont a Karib térség, ami a hurrikánokról is ismert. Ugyan ki tudjuk kerülni, időben módosítunk útvonalat, emellett a hajó gyorsabban is tud menni nála, de az ilyenek hatalmas időjárási képződmények. mindenképpen érezni a hatásukat.
Van-e különleges technika vagy eszköz, amit használsz?
Semmiféle motoros eszközt nem használunk. Minden kézzel történik. A legtöbbet a metszőollót használjuk. Mellette egyszerűbb ollók is hasznosak, akár egyszerű papírvágó, ami jó a levelek nyirbálására. Nagyobb ágakhoz van komolyabb vágókés és kézifűrész is. Ritka esetben a sövénynyíró olló is előkerül, mi manikűrözzük a bokrokat, nincs dobozra vagy gömb alakra nyírás. Nem látszanak a vágások, nincsenek félbevágott levelek. Nem mindennapi eszköz viszont a Living Wall karbantartására használt gondola. Ez olyasmi, amivel a magas épületeken az ablakokat mossák kívülről. A függőkertre nem tudunk felmászni, igy ezt a platformot kell összeszerelnünk, ha kell. Nagyjából 2 havonta muszáj megcsinálni a csinosítást, esetleg probléma adódhat az öntözőrendszerrel, akkor minél előbb kész kell lennie a javításnak.
Hogyan oldjátok meg a növények vízigényét és tápanyagellátását a tengeren?
Komplex öntözőrendszerünk van, ami effektíven elegendő vizet ad a növényeknek rövid idő alatt. Ez többféle szórófej használatával történik. Az ágyások belsejében 360 fokban, a járdák mellett 180 fokos fejek, a Living Wallnál csepegtető öntözés. Az egészet egy kontroller vezérli, amit lehet különböző program üzemmódban használni vagy manuálisan. Az évszaknak, időjárásnak megfelelően én programozom. A legfontosabb, hogy ne kapjanak túl sok vizet, hiszen gyakran esik az eső is. Esetenként le van kapcsolva szinte teljesen.
A Living Wall alapja legnagyobb részben szintetikus víztartó anyag, hasonló egy tömör szivacshoz. Csak kevés földje van a növényeknek, melyeket apró lyukakba ültetünk 90 fokos szögben. Az egész 8 centiméter vastag, emiatt hamar kiszárad. Ez hetente kétszer átitató öntözést kap a csepegtető rendszerrel. Mivel nincs közvetlen hozzáférés, a tápanyagokat folyékony műtrágyakent az öntözővízbe adagolja egy berendezés. A többinek szelektíven különféle műtrágyát a kertészek biztosítanak időnként. Használunk vízben oldódót, granulátumot, magas foszfortartalmút és mikroelemeket tartalmazó típusokat.
Az öntözővizet a hajó állítja elő tengervízből. Nagy mennyiségű vizet tudunk termelni desztillálással és reverz ozmózis technológiával.
Természetesen a növényvédelemnek is nagy figyelmet szentelünk. Először is nem lehet akármit beültetni. Mivel amerikai a kikötő, ahonnan minden út indul, csak az amerikai agronómiai hivatal (United States Department of Agriculture) által engedélyezett fajok jutnak el a hajóra.
Egy hajó különböző szigeteket, országokat látogat meg gyakran, esetleg különböző földrészeken. Ha esetleg valamilyen növényi kártevő megtelepszik a parkban, esély van arra, hogy eljussanak oda is, ahol nemkívánatos vendégek. Ezért például semmifele gyümölcsöt termő fa, termesztett növény nem lehet a fedélzeten. A kártevők figyelése a napi tevékenységünk része, engedélyezett vegyszerekkel megoldandó probléma.
Mi a legemlékezetesebb projekted vagy pillanatod az óceánjáró hajókon végzett munkád során? Van olyan kert, amely különösen büszkévé tesz?
Az Oasis of the Seas fedélzetén volt az első úszó park a világon. Ez annyira új volt a maga nemében, ami próbára tette az összes tervező, kivitelező tehetségét. Egy olyasvalamit kellett létrehoznunk, amit senki előtte. Nem volt tapasztalatunk vele, csak reménykedtünk, hogy életben marad. Nemcsak így lett, de az Oasis osztályú hajók névjegye lett. A park sikere inspirálta a Royal Caribbeant, hogy a legújabb hajóosztály is Central Parkkal épüljön, ami a világ legnagyobb hajója most, az Icon of the Seas. Itt gyakorlatilag félig előről kezdtünk mindent, mert a tervezési koncepció megváltozott, de a növényekkel ekkor már 15 év tapasztalatunk volt.
Nekem mindegyik a szívemhez nőtt, valahogy mindig az utolsót szeretem a legjobban. Ahogy mondani szoktam, mikor az ember élő növényekkel dolgozik, emocionálisan kötődik hozzájuk. Mintha szó szerint az enyémek lennének, úgy tekintek rájuk. Ekképpen büszke vagyok mindegyikre, hogy idáig eljutottam és magyarként trópusi kerteket építek, gondozok.
A hajós témák iránt érdeklődőknek ajánljuk a Neszmélyi Hajóskanzenről, a “Balatoni Titanic” elsüllyedéséről szóló cikkünket, de beszámoltunk arról is, hogyan lehet amatőrként, YouTube-videók alapján vitorlást építeni.
