Kertünk-Portánk

Szerelmes, egészséges és nyugalmat talált mesebeli kertjében

Németh Tibor
Németh Tibor
A tatai kertépítő szerint fő az egészség, és hogy jól érezzük magunkat a kertünkben.

Németh Tibor feleségével egy mesebeli kertben él, de sokat tett azért, hogy varázslatos környezetben pihenhessen. A Tatán élő kertbarátnak mégsem volt annyira nehéz dolga, hiszen huszonhat éve foglalkozik kertépítéssel. Tibor úgy véli, mindenkinek a pénztárcájához mérten célszerű kertet építeni, de megéri alaposan átgondolni a kert kialakítását, hiszen egy életen át nyugalmat adhat számunkra.

A kertépítő több ezer négyzetméteres csodakerteket épít, a közelmúltban bemutatta a Facebookon pompás vízesésekkel és fürdőtóval rendelkező magánkertjét. Németh Tibor szívesen mesélt a Sokszínű vidéknek az exluzív kertekről és a különleges növényekről, valamint arról, hogy számára mi a legfontosabb az életben.

Egy fürdőtónál alapvető kérdés, milyen víz hullámzik benne. Hogyan lehet tisztán tartani egy ekkora „természetes medencét”?

A 60 négyzetméteres kerti tó vize baktériumokkal beoltott, és zeolit szűrő van benne. Semmiféle kemikáliát nem használok, bár van, aki még uv-szűrőt is tesz bele, nekem az nem vált be. A baktériumos beoltás hónapokig megteszi, a zeolit pedig leköti a káros baktériumokat és gázokat. A növények kiszűrik a szerves anyagot, és átalakítják a foszfort foszfáttá a tóban. Így lehet a biológiai egyensúlyt fenntartani szemben a medencékkel, ahol rengeteg kemikáliát adagolnak a vízhez.

A fenntartás lényeges szempont. A tó „működtetése” nem különösebben bonyolult, a szűröknek és adagolóknak köszönhetően. A rendszer napi 8-10 órát megy, itt semmit sem kell csinálni. Ősszel, amikor lefagy a tavirózsák levele, ügyelni kell rá, hogy ne bomoljon a vízben, ne rontsa a vízminőséget, ezért célszerű levágni és kiszedni. Tavasszal ezek a növények ismét kihajtanak, így gyakorlatilag semmi dolgunk nincsen. Kétévente egy kis tóporszívózást legalul érdemes megcsinálni, de ezt sem mindig szoktam. A fürdőtó körül élő növényeket formára kell alakítani, a gyepet négynaponta nyírni, ezekkel lényegesen több a tennivaló, mint a jól felépített tóval.

A kertjében több méter magasból „zuhan alá” a vízfüggöny. Mi alapján alakítja ki egy-egy kert dinamikáját, domborzati viszonyait?

A kerteket mindig a terepviszonyok figyelembevételével állítom össze. Az egyenes vonalakat nem kedvelem, ezért, ha medencét építek, annak a földjét kitermelem, és a földből dombokat készítek, lépcsőt, tipegőt, illetve feljárót. Vízesést építek, és “lekísérem” növényzettel, így szeretem megtörni az egészet.

Amikor belépek egy kertbe, szinte azonnal meglátom, hogyan lehetne felépíteni, honnan van betájolva, milyen legyen a rálátás. Ezt nem is lehet annyira tanulni, inkább adottság. Ugyanúgy, ahogy a kövekkel való munkák esetén, mindig meg kell érezni, hogy egy szép formájú kövön hogyan fog lefolyni a víz, és ennek ismeretében milyen módon fogom összeállítani az egész kertet. Egyébként, amikor kimegyek a bányába már tudom, milyen kertet szeretnék majd összerakni, és ennek megfelelően válogatok. Hála istennek, ez szinte mindig „összejön”, és ez meglátszik a munkáimon.

Mi alapján választja ki a növényeket?

Fontos számomra, hogy a kert változatos legyen. Akkor szép a kert, ha mindig van benne éppen virágzó növény, illetve cserje. Alapvetően a „mediterrán feelinget” szeretem. Évek óta látszik, hogy kissé megváltozik a klímánk, ezért, például az olajfánk nincs is takarva télen. Vannak persze télálló növények, ilyen a a sascsőr yukka. A Mexikóban őshonos növények a sivatagban is bírják a 60 Celsius fokos hőmérsékleti különbséget. Az itteni klímán is jól érzik magukat, ugyanúgy tolerálják nálunk a plusz 30-at és a mínusz 20-22 fokot.

Az összetettebb, sokszínű kerteket kedvelem, mindig kell valamilyen különleges növény, ami jobban mutat, hangsúlyosabb a textúrája, a színe. Fontos, hogy a kertnek legyen „gerince”, váza. Imádom a japán juhart, a rododendronokat és a csüngő cédrusokat.

Mit jelent Tibor számára a természet? Milyen egy szép kert?

Egy szépen megépített kert nagyon növeli a ház értékét, és természetesen nem mindegy, milyen környezet vesz minket körül, hol élünk nap mint nap. Számomra egy „terápia” amikor kimegyek a kertbe, ott megnyugszik a lelkem.

Ez motivál, ez visz előre, valamint az, hogy mindig mást, valami egyedit alkothatok. Most éppen egy 7500 négyzetméteres kert megépítésére kértek fel, aminek a felső része mediterrán, az alsó japánkert. Ez egyéves munkám lesz, itt is nagyon egyedit szeretnék megalkotni.

Hála istennek, ma már eljutottam oda, hogy válogathatok a munkák között. Azt szeretem elvállalni, amiben számomra nagy a kihívás. Ha csak ki kell gurítani egy gyepszőnyeget, és lerakni az automata öntözőrendszert, ahhoz nem kell különösebben nagy fantázia. Rengeteg kertépítő van Magyarországon, és az az igazság, sajnos rengetegen építenek „tucatkerteket”.

Egyedi, exkluzív kerteket csupán néhányan építünk. Az elégedett megrendelő boldogsága számomra a boldogság. Amikor először bemegyek a kertjébe, azt előre közlöm, hogy úgy építem meg az új kertet, mintha az enyém lenne. Az én szívem és lelkem van a kertben, ezért nagyon maximalista vagyok, ha valami nem tetszik, visszaszedem, még akkor is, ha tetszene a tulajnak.

Egészen más, amikor papírra vet valamit az ember, és más amikor a helyszínen megalkotja.

A kertépítésről egyesek úgy tartják, munka, mások szerint inkább művészet. Mitől lesz „stílusos” egy kert?

Alapvetően a japán kert stílust szeretem, és a mediterrán kerteket. A japán kertekben a növények ttöbbsége „formanövény”, illetve egyedi növényeket ültetek, és ez nem az olcsóbb kategóriába tartoznak. Egy szoliter növény, amit az ember elhelyez egy kő mellé, egy gyönyörű bonsai, vagy egy hat méteres japán juhar nagyon megszépíti a kertet, ellenben, ha „teleszórjuk” kisebb növényekkel, akkor a terület „összesűrűsödik”, semmi sem lesz belőle.

Át kell látni, hogy a növényzet 10 vagy 20 év múlva mekkora lesz, ennek figyelembevételével ültessünk, és nyilván így is kell alakító metszéseket végezni, akkor szép lesz a kert. Úgy építem, mint az orgonasípokat: a háttérbe kerülnek a nagyobbak, előrefelé haladva egyre kisebbek következnek, legelöl pedig az egészen apró, talajtakaró évelőkkel lesz gyönyörű a látvány.

Mennyire költséges egy-egy ilyen kertet megépíteni?

Az ár nagyban függ attól, hogy milyen és mennyi növényt ültetünk a kertbe. Egy komolyabb méretű kerthez persze mélyebben kell a zsebbe nyúlni. Nálam egy 60 négyzetméteres tó csobogóval kiépítve 9 millióba kerül, és ehhez jön még a növényzet, ami körbe öleli a tavat. Komolyabb növényekkel már lényegesen „húzósabb” az ár, egy kert felmehet több tízmillióig, sőt, akár 100 millió is lehet, a nagyságtól függően. Szabadáras a munka, ismerek olyan céget, aki ugyanezt a munkát ennek a duplájáért csinálja meg.

Egy 3 méter magas vízesést kialakítani nagy munka, hiszen köveket kell odavinni, a nagyobb darabokat daruval beemelni, tekintélyes méretű dombokat építeni. A régi házamat leginkább a kertemnek köszönhetően tudtam jó árban eladni, a kertbe „szerelmesedett bele” a vevőm.

Németh Tibor

Mi lehet egy kert „üzenete” az emberek számára?

Szerintem az a lényeg, hogy a saját kertünkben jól érezzük magunkat. A pénztárcához mérten kell építtetni, vagy magunk is megépíthetjük a kertet. Fontos, hogy nem szabad elkapkodni, célszerű inkább még hozzátenni az összeghez, s akkor építeni, amikor minden összeállt.

Egy kert egy életre készül, gyógyító, pihenő hely testnek és léleknek. Amikor fáradtan hazajövünk a munkából, feloldja a feszültséget és megnyugtatja az embert.

Az egészség a legfontosabb, mert, ha nincs, akkor semmi nincs. A munkám és a párom is a szerelmem, ők a legnagyobb kincseim, ugyanakkor minden napom egy kihívás, egy újabb gyönyörű nap, ami szép alkotásokra késztet. Mindenkinek ezt kívánom, legyen boldog az életben.

A cikkben szereplő fotókat Németh Tibortól kaptuk.

Kapcsolódó
Bámulatos panorámájú angolkertet álmodott két fiatal mérnök a Dunakanyarba
Romák Roland és Gálik Krisztián kertje előzetes bejelentkezés után személyesen is megcsodálható.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik