Állásfoglalásban szólalt fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biológiai Tudományok Osztálya az ellen a 2025. június 11-én elfogadott törvény ellen, amellyel a kormány lehetővé teszi a védett erdők tarvágását. A tudósok által is kifogásolt rendelkezéseket az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása tartalmazza, írta a Telex.
A Biológiai Tudományok Osztálya 2025. június 10-én, keddi ülésén a törvény megszavazása előtti napon döntött az állásfoglalásról, amelyet 96,7 százalékos támogatottság mellett el is fogadott.
Szerintük csak és kizárólag ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás keretében lenne szabad fakitermelést engedélyezni a természetvédelmi és Natura 2000 elődleges rendeltetésű, őshonos fafajú erdőkben.
A törvényben foglalt sarjaztatás szerintük nem rossz ötlet, de nem a tarvágással együtt kell megvalósítani
A tarvágás tudományosan bizonyított negatív hatásokkal járhat: megbontják az erdei mikroklímát, csökkentik az erdős táj klímakiegyenlítő hatását, kedvezőtlenül hatnak a talajviszonyokra, megváltoztatják az erdei életközösségeket
– figyelmeztetnek a biológusok.
Mindez tartósan fennálló problémákat okoz, egy részük évszázadokig megmarad.
Kifejezetten nagy problémát jelentene a síkvidékeken fekvő utolsó erdősztyepp foltok vágása, ezeknél nem a tarvágás ösztönzésére, hanem a gazdasági célú fakitermelés teljes megszüntetésére lenne szükség
– részletezték.
Figyelmen kívül hagyták a köztársasági elnök és környezetvédelmi szervezetek álláspontját
Sulyok Tamás köztársasági elnök először nem írta alá azt a jogszabályt, amely törvényi szintre emelné a veszélyhelyzeti rendeleteket.
Ez a salátatörvény tartalmazta az erdők tarvágását szélesebb körben lehetővé tevő javaslatot is, aminél Sulyok Tamás azt is jelezte, hogy sértheti az Alaptörvényt. Az elnök vétója nem volt hatással a javaslat beterjesztőire, kis módosításokkal, de elfogadták a törvényt.
Sulyok Tamás azt kifogásolta az úgynevezett Erdőtörvény módosításában, hogy a „legmagasabb természetességi állapotú erdőkben a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé a tarvágást”, és azt írta: „álláspontom szerint a védelmi szintben történő olyan visszalépést valósíthat meg, amely az Alaptörvény egyik vonatkozó bekezdésének hatálya alá tartozik.”
A köztársasági elnök mellett az Alkotmánybíróság is többször kimondta, hogy Alaptörvény-ellenesek az erdők védelmét csorbítani szándékozó intézkedések, amire áprilisban – a javaslat első benyújtásakor – számos környezetvédelmi szervezet felhívta a figyelmet, és a javaslat visszavonását kérték a kormánytól. A kormány ezt is figyelmen kívül hagyta.
Mint arról beszámoltunk kegyetlen rongálás történt Győrben, lyukakat fúrtak egy babérmeggy gyökerébe. Valamint arról is hírt adtunk, hogy vízparti fákat rongáltak meg barbár módon Dunakeszinél.
