A perzselő nyári hőségben valószínűleg nem a túrázás az első program, ami eszünkbe jut. Amikor már reggel is gyorsan emelkedik a hőmérséklet, sokkal csábítóbbnak tűnik a vízpart, vagy egy hűvös szoba. Aki azonban a kánikulában sem szeretne lemondani a kirándulásról, annak az árnyas erdők, mély völgyek, és patakokkal szabdalt szurdokok jó alternatívát kínálhatnak.
Magyarországon szerencsére több olyan vadregényes útvonal is akad, ahol a sűrű növényzet és a víz közelsége valamelyest enyhíti a forróságot. A népszerű Dera- és Cuha-szurdok mellett kevésbé ismert helyeket is érdemes felfedezni: a Burok-völgy őserdei hangulatát, a Szakadás-árok kalandos sziklafalait vagy a Jegenye-völgy patakparti ösvényét és vízesését.
Íme öt olyan kirándulóhely, ahol nemcsak gyönyörű tájak várnak, hanem a fák árnyékában a nyári meleg is jóval elviselhetőbbnek tűnhet.
Dera-szurdok – hűsítő kirándulás a Pilisben
A Pilis és a Visegrádi-hegység találkozásánál fekvő Dera-szurdok a főváros környékének egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Pilisszentkereszttől délkeletre, a falu szélétől nem messze kezdődik a több mint egy kilométer hosszú, meredek sziklafalak között kanyargó patakvölgy.
A látványos szakaszon az Országos Kéktúra útvonala vezet végig. A séta nem hosszú, 30–40 perc alatt teljesíthető, mégis sok élményt tartogat: fahidak, patakátkelők mohás sziklák, kisebb bukók és vízesések teszik változatossá az utat. A könnyen bejárható szurdok kisgyermekes családok számára is jó választás lehet.
A Dera-szurdok nyáron különösen kellemes úti cél. Fekvésének és sűrű növényzetének valóban a patakvölgyben a forró napokon is hűvösebb, üdítőbb a levegő. A parkoló melletti tisztáson pihenő- és tűzrakóhely, a szurdok felső részén pedig padok és piknikezőhelyek várják a kirándulókat. Az út mentén elhelyezett információs táblák a környék növény- és állatvilágát is bemutatják.
Cuha-szurdok – vadregényes túra a Bakonyban
A Magas-Bakony szívében húzódó Cuha-szurdok az ország egyik leglátványosabb patakvölgye. A meredek mészkőfalak között kanyargó Cuha-patak, a kisebb barlangok és a sziklás meder már önmagában is különleges látványt nyújt, az élményt pedig tovább fokozza a völgyben futó, műemléki védettségű Bakonyvasút.
A legnépszerűbb túraútvonal Vinye és Porva-Csesznek vasútállomás között vezet. A családbarát, mégis kalandos út során többször is át kell kelni a patakon, ezért érdemes megfelelő túracipőben nekivágni. A vízállástól függően köveken vagy kisebb gázlókon juthatunk át egyik partról a másikra.
Vinyéről indulva rövid séta után érjük el a Cuha-patakot, majd útba ejthetjük a kristálytiszta vizű Kőpince-forrást és a közelében található, Savanyó Jóska-barlangként is ismert üreget. Innen továbbhaladva egyre vadregényesebbé válik a táj: helyenként 30–40 méter magas mészkőfalak emelkednek a völgy fölé, miközben a patak csobogása kíséri az utat.
A Cuha-szurdok egyik legnagyobb különlegessége, hogy a turistaút mellett halad a Győr–Veszprém vasútvonal egyik legszebb szakasza. A túrázók viaduktok és alagutak mellett haladnak el, köztük a Gubányi Károlyról elnevezett látványos völgyhídnál, amelynek közelében millenniumi emlékmű is áll.
A kirándulás külön élménye lehet, hogy az egyik irányt gyalog, a másikat pedig vonattal tesszük meg. A sűrű erdő, a patak közelsége és a mély völgy miatt a Cuha-szurdok a melegebb nyári napokon is kellemesebb kirándulóhely lehet, miközben a patakátkelések az egész túrát valódi kalanddá teszik.
A Cuha-szurdokról bővebben is írtunk már ITT.
Burok-völgy – őserdei hangulat a Bakony mélyén
A Keleti-Bakony egyik legvadregényesebb része a Burok-völgy, amely Királyszállástól egészen Bakonykútiig húzódik. A hosszú, kanyargós szurdok helyenként 50–90 méter mély, oldalait meredek sziklafalak határolják, belsejében pedig olyan természetes erdő maradt fenn, amely ma már ritkaságnak számít Magyarországon.
A völgy egyik legnagyobb különlegessége éppen érintetlensége. A meredek, nehezen megközelíthető terepre az üzemszerű fakitermelés alig jutott el, ezért az erdő sok helyen szinte őserdei képet mutat. Kidőlt, mohával borított fatörzsek, páfrányok, öreg bükkök és sziklák között vezet az út, miközben a természetes módon pusztuló fák helyén folyamatosan új növényzet sarjad.
A mély völgyben a környékénél hűvösebb, párásabb és árnyékosabb mikroklíma alakult ki, ezért nyári melegben is egészen más hangulat fogadja a túrázókat, mint a környező fennsíkon. A sajátos környezet számos ritka növény- és állatfajnak biztosít menedéket.
A Burok-völgy nem könnyű sétaterep. A völgytalpat sok helyen kidőlt fák, sziklák és sűrű növényzet teszi nehezebben járhatóvá, ezért inkább gyakorlottabb kirándulóknak ajánlható. Egy Királyszállásról induló, a völgy nyugati részét bejáró körtúra körülbelül 13,6 kilométer hosszú, és több mellékvölgyet, erdei utat is érint.
A területen kisebb barlangok és sziklaüregek is megbújnak, köztük az Iker-barlang. A völgyön ma a Dunántúli Piros turistaút halad keresztül, miközben itt-ott még az egykori Országos Kéktúra megfakult jelzéseivel is találkozhatunk.
Aki tehát nem kiépített sétaútra, hanem valóban vad, árnyas és szinte érintetlen erdei környezetre vágyik, annak a Burok-völgy különleges nyári kirándulóhely lehet.
Szakadás-árok – a Mátra kevésbé ismert, vadregényes szurdoka
Tar község határában, a Mátra és a Cserhát találkozásánál bújik meg a Szakadás-árok, amely jóval kevésbé ismert, mint a környék klasszikus kirándulóhelyei, pedig látványban és kalandban sem marad el mögöttük.
Nincsenek kiépített lépcsők vagy kapaszkodók, ezért bejárása jóval kalandosabb egy átlagos erdei sétánál. A szűk átjárókban köveken kell lépkedni, kidőlt fatörzseken egyensúlyozni, miközben a völgy alján patak csörgedezik.
A Szakadás-árok hangulatát tovább fokozzák a mohával borított, nedves sziklafalak, amelyekből helyenként szinte folyamatosan szivárog a víz. A mély, árnyékos szurdok ezért a melegebb nyári napokon is kellemesebb, hűvösebb környezetet kínálhat.
A szurdok önmagában nem hosszú, egy nagyobb túra részeként azonban körülbelül 13 kilométeres útvonalon is bejárható a környék. A terep miatt stabil túracipő mindenképpen ajánlott, esős idő után pedig különösen óvatosan érdemes haladni.
A Szakadás-árkot gyakran a Rám-szakadék vadabb, kevésbé ismert rokonaként emlegetik, és nem véletlenül: aki szereti a kiépítetlen, természetközeli és kissé kalandos túraútvonalakat, itt igazi rejtett kincsre találhat.
Jegenye-völgy – könnyű séta vízeséssel és várral
A Solymár közelében fekvő Jegenye-völgy ideális választás lehet azoknak, akik a nyári melegben inkább egy könnyebb, árnyas kirándulásra vágynak. Az Alsó-Jegenye-völgyben a Paprikás-patak mellett vezet az út, amelynek egyik legszebb látványossága a Budai-hegység legnagyobb vízesése.
A 4–5 méter magas Jegenye-völgyi vízesés egy homokkőlépcsőről zúdul alá, majd egy kövekkel körülvett kis medencébe érkezik. A vízeséshez falépcsők vezetnek le.
Az Alsó-Jegenye-völgytől a Rózsika-forráson át egészen a solymári várig vezető túra körülbelül 5,6 kilométer hosszú. A Paprikás-patakot követő széles út nagyrészt kényelmesen járható, és megfelelő időjárási körülmények között kisgyermekes családok számára is jó választás. A völgy egyes szakaszai akár babakocsival is teljesíthetők.
A tájékozódás sem különösebben nehéz: a patak mellett a sárga sávot és a kék Mária-jelzést követhetjük, a fákon és a hidakon jól látható felfestések segítik az eligazodást.
A patak, az árnyas erdő és a vízesés miatt a Jegenye-völgy nyáron is kellemes kirándulóhely, a túra végén pedig a solymári vár panorámája adhat méltó lezárást a könnyű, mégis változatos sétának.
A Jegenye-völgyről több szép fotó tekinthető meg ITT .
Ez a Bakony egyik leglátványosabb kirándulása: bejártuk a cseszneki várat és a Kőmosó-szurdokot. Az úrkúti Csárdahegyi Őskarsztot is felfedeztük.
