15 új, hazai ültetvényekből származó, rezisztens almafajtát mutatott be szakértőknek és almakedvelőknek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A budapesti rendezvényen az ágazat képviselői osztották meg tapasztalataikat a rezisztens almafajták jelentőségéről és lehetőségeiről.
Az almával korábban több cikkünkben is foglalkoztunk. Megírtuk, hogy eltűnt a hazai polcok boltjairól a Jonatán, és mivel kevés almát fogyasztunk, országos kampányt is szerveztek a gyümölcs népszerűsítéséért. Néhány héttel ezelőtt járta be a sajtót az a hír, hogy a vadalma lett 2017-ben az év fája.
Általánosságban az alma az a különleges gyümölcsünk, amelyben a magas táplálkozás élettani értékek együtt jelennek meg a kiemelkedő élvezeti értékekkel. Az alma fajtaújdonságok fogyasztási és élvezeti értékéről érzékszervi bírálatok során győződik meg minden évben a NÉBIH.
A hazai almatermesztés rendkívül gazdag fajtakínálatra támaszkodhat
Ebben jelentős szerep jut az ellenálló, úgynevezett rezisztens almafajták termesztésének, mely a fajta-előállítás leginnovatívabb irányzata ma világszerte. Jelentőségük, hogy csökkentett vegyszerhasználatot tesznek lehetővé, ökológiai- és bio termesztésre különösen alkalmasak, ezáltal – a környezetet kevésbé terhelő technológiák bevezetése mellett – még egészségesebb gyümölcs termelését teszik lehetővé. élelmiszeripari alapanyagként többek között bébiétel és gyümölcslé készül belőle, de termesztenek friss fogyasztásra alkalmas fajtákat is.
A budapesti rendezvényen a szakmai bírálók és a „laikus” almakedvelők érzékszervi bírálaton értékelhették a bemutatott 15 új rezisztens almafajta jelöltet. A bírálók pontozták többek között a gyümölcsök színét, alakját, húsállományát, illatát és ízét. A rezisztens almafajta-újdonságok fogyasztási érétkét jól mutatja, hogy valamennyi bemutatott fajtajelölt, minden vizsgált tulajdonságra közepesnél jobb átlagértéket ért el a standard fajtákhoz viszonyítva.
A fajtajelöltekre további vizsgálatok várnak, melyek várhatóan jövő évben fejeződnek be. Pozitív végeredmény esetén bekerülnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe, ezáltal az Európai Közösség teljes területén forgalmazhatóak, szaporíthatóak és telepíthetőek lesznek.
