Virágzó vidékünk
Mónosbél, 2013. május 2.Almafák virágzanak a mónosbéli templom melletti almáskertben 2013. május 2-án. A szervita rend által a XVIII. században alapított gazdasági birtokot 2011-ben tisztíttatta ki az önkormányzat, a terület 28 őshonos gyümölcsfája ezután fordult újra termőre. A batulok, piros kálvilok, Entz rozmaringok, hercegnőalmafák, aranypármenek, sikulai és jonatán fajták az 1700-as években telepített kert harmadik-negyedik generációjának tagjai lehetnek.MTI Fotó: Komka Péter

Szaporítják az őshonos gyümölcsfákat Mónosbélen

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2016. 10. 19. 15:46

Az őshonos almafákról facsemetékbe oltottak gyümölcsfákat, és azokat az almafesztiválon a falu idén született „lakosai” a szüleikkel jelképesen elültették.
Korábban a témában:

Batul, piros Kálvil, Entz rozmaring, hercegnő, aranypármen, sikulai és Jonatán – mind már-már feledésbe merült, őshonos almafajták, amelyek a szerencsének és a helyiek gondoskodásának köszönhetően már újra teremnek Mónosbélen, a valamikori szervita kertben. A szakértők óriási génkincsről beszélnek – írta a hirado.hu.

Tudomásom van százéves fákról Mezőhegyes körzetében, hatvanévesről Orosházán, Gyopárosfürdőn – de több száz éves gyümölcsfák, ráadásul almafák, mint Mónosbélen, ez példátlan, ez óriási génkincs! – mondta el a Kossuth Rádiónak Bogdány András kertészeti szakértő, aki szerint azért igazán különleges az almáskert, mert a fák génjei több száz éve változatlanok: nem történt oltás, szemzés, szaporítás.

Mónosbél, 2013. május 2.
Almafák virágzanak a mónosbéli templom melletti almáskertben 2013. május 2-án. A szervita rend által a XVIII. században alapított gazdasági birtokot 2011-ben tisztíttatta ki az önkormányzat, a terület 28 õshonos gyümölcsfája ezután fordult újra termõre. A batulok, piros kálvilok, Entz rozmaringok, hercegnõalmafák, aranypármenek, sikulai és jonatán fajták az 1700-as években telepített kert harmadik-negyedik generációjának tagjai lehetnek.
MTI Fotó: Komka Péter
Almafák virágoznak a mónosbéli templom melletti almáskertben 2013. május 2-án. Fotó: MTI – Komka Péter

Ez a fa, ahogy az 1700-as években elültették, úgy van ma is – tette hozzá a szakember.

A szervita rend által a XVIII. században alapított gazdasági birtokot 2011-ben tisztíttatta ki az önkormányzat, a terület 28 őshonos gyümölcsfája ezután fordult újra termőre. A fajták az 1700-as években telepített kert harmadik-negyedik generációjának tagjai lehetnek.

Hosszú évtizedeken keresztül mentünk el úgy az elhanyagolt, gazos almáskert mellett, hogy nem is gondoltuk, micsoda kincseket rejt – mondta Mónosbél polgármestere.

Varga Sándorné felidézte: sokáig egy vállalkozó bérelte a területet, majd amikor az visszakerült az önkormányzathoz, elkezdték rendbe tenni. A nemzeti park szakembere ekkor fedezte fel, hogy micsoda kincseket rejt a kertecske. Azóta szépítik, gondozzák, ápolják.

Az egyik alma pirosabb, a másik zöldebb, az egyik kisebb, a másik nagyobb, talán kicsit kukacosak is – hiszen biogyümölcsről van szó –, de az illatuk különleges, és ha megkóstolja valaki… Emlékszik nagyanyáink almáira? Ezek azok az almák – említette Varga Sándorné.

Az almáskerten „felbuzdulva” néhány éve megrendezték az első batul almafesztivált Mónosbélen. Azóta azt is elhatározták, hogy tudatosítani kell a falu fiataljaival, hogy az almafák micsoda értéket képviselnek. „Azért, hogy ha mi már nem bírjuk, ők is ugyanilyen gondossággal ápolják” – mondja a falu vezetője.

Mónosbél, 2013. május 2.
Almafák virágzanak a mónosbéli templom melletti almáskertben 2013. május 2-án. A szervita rend által a XVIII. században alapított gazdasági birtokot 2011-ben tisztíttatta ki az önkormányzat, a terület 28 õshonos gyümölcsfája ezután fordult újra termõre. A batulok, piros kálvilok, Entz rozmaringok, hercegnõalmafák, aranypármenek, sikulai és jonatán fajták az 1700-as években telepített kert harmadik-negyedik generációjának tagjai lehetnek.
MTI Fotó: Komka Péter
Almafák virágoznak a mónosbéli templom melletti almáskertben 2013. május 2-án. Fotó: MTI – Komka Péter

A nemzeti park szakembere az almafákról facsemetékbe oltott gyümölcsfákat, és azokat az idei almafesztiválon a falu idén született „lakosai” a szüleikkel jelképesen elültették. Kis névtábla jelzi, hogy ki ültette és mikor.

Azt szeretnék a falubéliek, hogy az almafák jelképes tulajdonosai „jöjjenek ki mindig ide, ápolják, gondozzák a fákat, hogy majd ők is továbbadhassák az utódoknak” – fogalmazott a falucska polgármestere.

Címfotó: MTI -Komka Péter

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.