Kertünk-Portánk

Gyenge minőségű az idei magyar alma

Rossz helyzetben van a magyar almatermesztés, mivel például nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, az össztermésen belül nagy az ipari alma aránya, a csökkenő termőterület mellett pedig a korszerűnek minősíthető ültetvények aránya is alacsony – állapítja meg a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) legfrissebb összegzése.

A tájékoztató szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10-15 évben a 200 és 920 ezer tonna között ingadozott. Így nagyon rossz a termésbiztonság, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. Emellett a magyar almatermés hasznosítási aránya is gyenge, már mintegy 20 éve: kétharmada ugyanis az ipari alma – ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma -, egyharmada étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított.

A 2002-ben meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 26 ezer hektár maradt, elveszett az ültetvényfelület mintegy 40 százaléka. Az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és potenciálisan versenyképtelen – közölte a szervezet. Mindössze mintegy 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvények aránya. A fennmaradó elméleti középső harmad pedig a változó sikerrel művelt, kétes jövőjű, “kettős hasznú ültetvények halmaza – állítják a szakértők.

A magyarországi termés az idén – az átlagosnál is gyengébb minőséggel – várhatóan mintegy 150 ezer tonna étkezési alma és 350 ezer tonna ipari alma lehet a szervezet előrejelzése alapján. Ez mindkét hasznosításnál a keresleti piacot erősíti, hasonlóan az európai trendhez. Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, amelyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, és 50-100 ezer tonna az egyéb ipari feldolgozásra.

Fotó: MTI – Balázs Attila

A piaci viszonyok alapján arra számítanak a szakértők, hogy 2017 őszén az elmúlt 10 évben megszokott árszint felső harmadában fognak mozogni a termelői árak, de nem számítanak olyan extrém magas árak kialakulására, amellyel az elmúlt tíz évben ne találkoztak volna az ágazatban.

A szokásos termelői ársáv az első osztályú étkezési almánál kilogrammonként nettó 40-140 forint, így a következő hetekben ebben a sávban valószínűsíthető az árak mozgása. A léalmánál a sáv kilónként nettó 10-40 forint lehet – tartalmazza az összegzés.

MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.