A Földművelésügyi Minisztérium először adta át az év tanyája díjakat, melyekkel azokat az egyéni tanyagazdaságokat ismerik el, amelyek jó mintául szolgálhatnak más tanyák számára. A kezdeményezés célja egybegyűjteni és bemutatni Magyarország legjobb tanyáit, azok mintaértékű fejlesztéseit, illetve gazdálkodási szemléletét, gyakorlatát. A magyar tanya népszerűsítésének további célja, hogy ezt a sajátos, magyar, ősi, szabad gazdálkodási életformát minél többen megismerjék és a lakhely választásakor minden korosztály, de legfőképp a fiatalok is számításba vegyék.
A napokban rendezett ünnepségen az Év Hagyományőrző Tanyája 2017 díjat a berettyóújfalui Szász tanya kapta, melynek névadója a tulajdonos-gazda, Szász István.
Egy tehetős parasztcsalád sarjaként ötödik gyermekként abba a korba születtem, mikor nagyszüleim, szüleim talpa alól kirántották a földet; lerombolták azt a szentélyt, ami számukra a mindent jelentette. Rájuk gondoltam, és elégtételt éreztem. Büszke vagyok, és úgy érzem, azon kívül, hogy nekik emléket állítottam, még sok-sok környezetemben élő romantikus lélek melegszik ennél az aprócska pásztortűznél ‒ fogalmazott a díj átvételekor Szász István.
A Szász tanya Berettyóújfalu szentmártoni oldalán terül el. A 8 hektáros birtok az Óberettyó ölelésében őrzi a régi világot, környékét változatos állat és növényvilágát lombos ligetek tarkítják. A tanya berendezési tárgyai és felszerelései a múltat idézik. A család őseik hagyományainak és szokásainak ápolása mellett feladatának érzi tárgyi hagyatékaik megbecsülését is, mint amilyenek például a festett tányérok, kis faluközösségük megsárgult képei vagy munkaeszközeik.
Családom több nemzedék óta itt élő paraszti család. Itt nőttem fel ezen a változatos természeti adottságokkal rendelkező területen, itt éltem meg gyermekkorom legszebb élményeit. 50 évvel a hátam mögött szeretném időben visszavinni a mai nemzedéket abba a korba, amikor a játék, munka, szórakozás még a szabadban történt, nem egy képernyő előtt – vallja a tanya gazdája.
A tanya a nyugalom kis szigete, ahol a paraszti élet díszítőelemei és munkaeszközei között mindenki megtalálja a gyermekkorának egy darabját. Vendéglátóhelyük kiemelkedően hangulatos része a „Terembúra”, ahol egyidejűleg 90 vendéget tudnak fogadni, és ahonnan bármerre tekintve természetes élőkép tárul a látogató elé: vágtázó lovak, békésen legelő nyáj vagy az éppen násztáncát járó pávakakas.
A kemence varázsa
A vendégek sokasága a helyi ízek, kemencés ételek és a felejthetetlen családias, cigányzenés esték miatt járnak vissza évek óta a tanyára. Kemencéjük a “sláger”: a friss kenyér illata és ízvilága az időseket a gyermekkorukba repíti, a fiatalokat pedig megismerteti azzal az ízfokozók nélküli világgal, amiről a nagyszüleik, dédszüleik meséltek nekik. Itt mindenki megismerheti azt a folyamatot, miként lesz a kalászból a test kenyere.
A Szász tanya varázsa abból (is) áll, hogy mindennapjaikat az évszaknak megfelelő tanya körüli tevékenységek keretezik a kotló ültetéstől a téli takarmány begyűjtésén át az állatok gondozásáig, amibe bekapcsolódhatnak az oda betérő vendégek is.
Fotók: Facebook/Szász tánya
