Kertünk-Portánk

Megoldották a rejtélyt, ami még Darwinon is kifogott

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 01. 18. 09:28

Tudósok megtalálták a választ arra a kérdésre, ami még Charles Darwin se tudott felelni: hogy miként lettek a virágok a Föld domináns növényei.  A virágos növények teszik ki napjainkban az összes élő növényfaj 90 százalékát. A múltban olyan növényeket nőttek túl, mint a tűlevelűek és a páfrányok, de hogy miként sikerült ezt elérniük, az idáig rejtély volt. Egy friss kutatás szerint mindennek az oka a genom mérete: minél kisebb, annál jobb.
Korábban a témában:

Több száz millió évvel ezelőtt a bolygónkat kizárólag páfrányok és a tűlevelűek uralták, aztán – körülbelül 150 millió évvel ezelőtt – megjelentek az első virágos növények a terepen. Elképesztő gyorsasággal terjedtek el a világ minden pontján és hirtelen vibráló színekbe öltöztették a tájat – írja a BBC.

Példátlan sikerükre és diverzitásukra ugyanakkor eddig nem találták a logikus magyarázatot.

Charles Darwin természettudós maga is rémisztő rejtélynek nevezte a jelenséget, attól tartva, hogy a virágos növények térhódítása megcáfolhatja az evolúciós elméletét.

Portrait of Charles Darwin - Portrait du naturaliste anglais Charles Darwin (1809-1882) Illustration ©Alessandro Lonati/Leemage
Fotó: Europress/AFP

Adam Roddy, a Yale Egyetem egyik kutatója nemrégiben arra kezdett el gyanakodni, hogy a növények genetikai anyaga – vagy genomja – fontos szerepet játszhat ebben.

A biológusok kielemezték a Királyi Botanikus Kertben élő több száz növény genomméretét, beleértve a virágos növényekét, a páfrányokét és a tűlevelűekét is. Ezután a kapott adatokat összevetették a növények anatómiai jellemzőivel, mint például a levelek pólusainak mennyiségével.

Kutatásuk eredménye elmondásuk szerint erős bizonyíték, hogy a virágos növények gyors és sikeres elterjedése a genom apró méretének volt köszönhető.

Composite flowers wallpaper composed by combination of different flowers vertical stripes in rainbow gradient.
Thinkstock

Ezt azzal magyarázták, hogy a genom méretének csökkentésével a növények képesek kisebb sejteket építeni, ami megkönnyíti a szén-dioxid-felvételt a fotoszintézis során, amikor az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre. A virágos növények leveleiben ezáltal több ér és pórus található meg, ami maximalizálja a termékenységüket.

A szakértők szerint a genom lecsökkentése csak a virágos növényeknél fordult elő, mert ez volt a gyors növekedési ütem előfeltétele.

A kutatást a PLOS Biology című tudományos lapban jelentették meg.

Régi praktikák, amit ma is szeretnek a virágkedvelők
A gondos ápolást meghálálják virágaink. Néhány tanáccsal segítünk.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.