Ebből a gyomból születhet a jövő gyomirtója

Catia Bastioli vegyésznő, a Novamont cég alapítója, a vitatott glifozát gyomirtó helyett egy ígéretes alternatív megoldásra bukkant, melyre már több országban is engedélyt adtak – olvasható a Magyar Mezőgazdaság oldalán.

Mi a glifozát?

Világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben. A GMO-k terjedésével a glifozát felhasználás radikálisan megnőtt az elmúlt években, főleg a génmódosított glifozátrezisztens kukorica alkalmazása miatt. Irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés esetén a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki. Újabb kutatási eredmények a glifozát teratogén és hormonkárosító hatásáról számoltak be. Egy hazánkat is érintő átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozáttal vagy bomlástermékével, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre. A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek.

A bogáncsfélékből előállított pelargonsav alkalmas gyomirtásra

A hatvanéves vegyésznő, Catia Bastioli szenvedélyes természetvédő, aki még 2007-ben – első nőként – megkapta az Európai Bizottság Feltalálói Díját. Találmánya a kukoricakeményítőn alapuló komposztálható műanyag volt, melyet bevásárló zacskókban, kávékapszulákban, fóliákban és más termékekben ma már sok helyen alkalmaznak.

A Novamont fővegyésze a Süddetsche Zeitung értesülése szerint egy újabb áttörés előtt áll. Szardínia szigetén, Porto Torresben a cég egy közösségi vállalkozást tart fenn, ahol sorra születnek az innovatív megoldások ( bio műanyag, bio tisztító, stb. ).

A vegyésznő hét évvel ezelőtt fedezte fel a helyben termő bogáncsféle sokoldalúságát.

Az ötlet, hogy a növényt gyomirtóként lehet felhasználni, egy véletlennek köszönhető. A folyamatban, mely során a bogáncsból olajat vonnak ki, pelargonsav keletkezik, ami nem szisztematikusan hat, a növényeknek csak a a leveleiket szárítja el.

A bogáncs előnye, hogy gyomnövényként spontán nő és minden része felhasználható. Nagy mennyiségben nyerhető belőle olaj, de említésre méltó a fehérjetartalma is, melyet állateledelek adalékaként lehet felhasználni. A talajt megóvja az eróziótól és nincs szüksége öntözésre.

A Földközi-tenger kopár szigetén több mint 1000 hektárnyi bogáncsot termesztenek, mely egy szabadföldi óriáskísérletnek tekinthető. A termesztési technológiát a helyi szardiniai parasztokkal és juhtartókkal fejlesztették ki.

Ez az alternatíva nem csak a fogyasztók számára jó hír, de méhészek számára is, hiszen a glifozát kihat a méhek egészségére is.

Bastioli szerint a 2018-as év fordulópontot jelent majd a bio gyomíró történetében, melybe eddig 200 millió eurót fektettek. Ehhez azonban szükséges lesz az Európai Unió egyértelmű álláspontjára is a glifozát tartalmú szerekkel kapcsolatban. A glifozát tartalmú szerek további használatát, mint ismeretes az EU a közelmúltban engedélyezte.

Kiemelt kép: pixaby.com

7 nyomós érvünk van: ezért barátkozzunk a gyomnövénnyel

Elmondjuk, miért jobb a gyomos gyep.