Virágzó vidékünk

Gyönyörű, de mérgező az ország egyetlen védett gyomnövénye

A vegyszerezés miatt hazánkban szinte teljesen a kihalás szélére sodródott.  
Korábban a témában:

A gyomnövény elnevezés nem tartozik a legbarátságosabb fogalmak közé, és nem korlátozódik a mezőgazdaságra: gyomnövények éppúgy megjelenhetnek a közterületeken és építési területeken, mint a természet lágy ölén. Ami sokak számára közismert, hogy a legádázabb ellenség közöttük a parlagfű.

Szabó Gyuri bácsi úgy irtja a parlagfüvet, hogy teát készít belőle
Miközben a parlagfű-irtás nemzeti ügy, szinte hihetetlen, hogy ez az egyik leghasznosabb gyógynövényünk.

Él ugyanakkor hazánkban egy olyan gyomnövény, mellyel egykor a népi gyógyászatban bőrbetegségeket kezeltek: ez a konkoly, másik nevén vetési konkoly. A gyomot – melynek minden része mérgező – régen a pipaccsal és a búzavirággal együtt a termőföld virágaként tisztelték, és a föld termékenységének jele volt.

Fotó: Wikimedia Commons

A világszerte elterjedt vetési gyomnövény az 1968-ban kiadott Növényhatározó című könyvben „közönséges” gyomként szerepelt. Mivel a takarmány közé keveredett mérgező magvak veszélyt jelentettek a háziállatokra, és kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek az emberre, a mezőgazdaságban használt vegyszerezés hatására erősen megritkult.

A konkolyhoz több mondás is kapcsolódik:

  • a konkolyos búza rossz minőségű,
  • aki konkolyt hint mások közé, az a veszekedés magjait szórja el,
  • nincsen búza, konkoly nélkül.
Fotó: pixabay.com

A vegyszerezés miatt a hazánkban szinte a kihalás szélére sodródott konkoly ma Magyarország egyetlen védett gyomnövénye. Eszmei értéke 5 ezer forint.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.