Sokak szerint az is kérdéses, hogy egyáltalán gyomnak tekinthető-e a selyemfű, más nevén selyemkóró, vagy vaddohány. A meténgfélék nemzetségébe tartozó fajok közül nálunk az Asclepias syriaca fordul elő, elsősorban az Alföld homokos talajú vidékein. A selyemfű észak-amerikai eredetű, a szintén tájidegen akáccal egy időben költözött Magyarországra, és kimondottan agresszíven terjeszkedő évelő gyom.
A vaddohány – hogy kerüljem a szóismétlést – kiszorítja az őshonos fajokat, megtelepszik a gabonafélék, haszonnövények között, és gyakorlatilag kiirthatatlan. Rizómái akár két méteres mélységig is lehatolnak, így hiába kaszálják, újra kinő, és vegyszeres irtása is igencsak nehézkes, majdhogynem lehetetlen.
Ennyi rossz tulajdonság után felmerül a kérdés, hogy akkor ki és miért lobbizik érte, egyesek odáig menve, hogy hungarikumként, kultúrnövényként említik?
A selyemkóró ugyanis elsőrangú mézet ad, íze intenzív, egyedi, és nemcsak magában használható, hanem gyengébb minőségű mézek feljavítására is kiváló. Ördögi kör, hogy a selyemkóróra állított méhek tevékenysége nyomán a növény az erőteljes beporzás miatt gyorsabban terjeszkedik, így állítva szembe egymással a méhészeket és a gyom ellen küzdő gazdákat.
A selyemfűméz nem csupán ízletes, hanem jótékony élettani hatásokkal is bír. Pollentartalma alacsony, így allergiások számára is fogyasztható, vérnyomásszabályozó hatása is ismert, általános roborálószerként is kiváló, és klinikai kísérletek bizonyítják, hogy a mézek közül a selyemfű méze az egyik leghatékonyabb gyulladáscsökkentő. A ritka finom nektárja mellett még egy hasznos tulajdonsága van, megköti a homokos talajt (többek közt ezért is került az akáccal az alföldi vidékekre). Mindennek tetejébe az illata is ámulatba ejtő.
Az akácállomány téli károk miatti gyengülése okán a méhészeknek kétségkívül fontos a selyemkóró támogatása, már miniszteri szinten is szóba került, hogy esetleg leveszik az inváziós növények listájáról, ahol például a már említett parlagfűvel van egy csoportban, annak ellenére, hogy nem allergizáló faj, és a méhészek szerint gyomnak sem mondható teljes bizonyossággal, ami azért lássuk be, legalábbis csúsztatás. Szerintük a vaddohány csak ott él, ahol más növények nem telepednek meg.
A gazdáknak, termelőknek más a véleményük, nekik komoly ellenfél, a veteményesek, termőföldek ádáz ellensége, terjedése már most mérhető károkat okoz a mezőgazdaságban, emellett az őshonos fajokat is aktívan szorítja ki, ami természetvédelmi aggályokat is felvet.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
