Kertünk-Portánk

Selyemkóró, a veteményesek ádáz ellensége

Nem ritka, hogy egy növény a politikai színtéren is szerepet vállal, elég csak a parlagfűvel kapcsolatos állandó vitákra és szabályozási anomáliákra gondolni. A selyemfű is hasonló karriert látszik befutni, lévén, hogy kimondottan ellentmondásos növényről van szó, mely ellenérdekelt lobbierők kereszttüzében áll. Mivel kavar ekkora vihart ez az egyébként roppant mutatós gyomféle? Megyeri Szabolcs kertészmérnök írása.
Korábban a témában:

Sokak szerint az is kérdéses, hogy egyáltalán gyomnak tekinthető-e a selyemfű, más nevén selyemkóró, vagy vaddohány. A meténgfélék nemzetségébe tartozó fajok közül nálunk az Asclepias syriaca fordul elő, elsősorban az Alföld homokos talajú vidékein. A selyemfű észak-amerikai eredetű, a szintén tájidegen akáccal egy időben költözött Magyarországra, és kimondottan agresszíven terjeszkedő évelő gyom.

A vaddohány – hogy kerüljem a szóismétlést – kiszorítja az őshonos fajokat, megtelepszik a gabonafélék, haszonnövények között, és gyakorlatilag kiirthatatlan. Rizómái akár két méteres mélységig is lehatolnak, így hiába kaszálják, újra kinő, és vegyszeres irtása is igencsak nehézkes, majdhogynem lehetetlen.

Wikimedia Commons

Ennyi rossz tulajdonság után felmerül a kérdés, hogy akkor ki és miért lobbizik érte, egyesek odáig menve, hogy hungarikumként, kultúrnövényként említik?

Hát a méhészek.

A selyemkóró ugyanis elsőrangú mézet ad, íze intenzív, egyedi, és nemcsak magában használható, hanem gyengébb minőségű mézek feljavítására is kiváló. Ördögi kör, hogy a selyemkóróra állított méhek tevékenysége nyomán a növény az erőteljes beporzás miatt gyorsabban terjeszkedik, így állítva szembe egymással a méhészeket és a gyom ellen küzdő gazdákat.

A selyemfűméz nem csupán ízletes, hanem jótékony élettani hatásokkal is bír. Pollentartalma alacsony, így allergiások számára is fogyasztható, vérnyomásszabályozó hatása is ismert, általános roborálószerként is kiváló, és klinikai kísérletek bizonyítják, hogy a mézek közül a selyemfű méze az egyik leghatékonyabb gyulladáscsökkentő. A ritka finom nektárja mellett még egy hasznos tulajdonsága van, megköti a homokos talajt (többek közt ezért is került az akáccal az alföldi vidékekre). Mindennek tetejébe az illata is ámulatba ejtő.

Wikimedia Commons[/caption]

Végeredményben az a furcsa helyzet áll elő a vaddohánnyal kapcsolatban, hogy mind az ellentábornak, mind a pártolóknak igazat lehet adni bizonyos szempontból.

Az akácállomány téli károk miatti gyengülése okán a méhészeknek kétségkívül fontos a selyemkóró támogatása, már miniszteri szinten is szóba került, hogy esetleg leveszik az inváziós növények listájáról, ahol például a már említett parlagfűvel van egy csoportban, annak ellenére, hogy nem allergizáló faj, és a méhészek szerint gyomnak sem mondható teljes bizonyossággal, ami azért lássuk be, legalábbis csúsztatás. Szerintük a vaddohány csak ott él, ahol más növények nem telepednek meg.

A gazdáknak, termelőknek más a véleményük, nekik komoly ellenfél, a veteményesek, termőföldek ádáz ellensége, terjedése már most mérhető károkat okoz a mezőgazdaságban, emellett az őshonos fajokat is aktívan szorítja ki, ami természetvédelmi aggályokat is felvet.

Gyönyörű, de mérgező az ország egyetlen védett gyomnövénye
A vegyszerezés miatt hazánkban szinte teljesen a kihalás szélére sodródott.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.