Minden kerttulajdonos álma, hogy a kis konyhakert mellett gyönyörű zöld gyep díszítse kertjét. Akinek már van gyakorlata a kertgondozásban, az bizonyára tapasztalta, hogy a szomszéd kertje valóban mindig zöldebb. De legalábbis úgy tűnik.
Az utóbbi években több cég is kísérletezett már, hogy mi lehet az a technológia, nemesítés, ami egyszerűen és tartósan széppé varázsolná a kertünk gyepét. Úgy tűnik, hogy a kereslet is megindult ebbe az irányba, hiszen egyre több lóheremag és más alacsony fenntartású, környezetbarát lehetőség iránt érdeklődnek az emberek. A cél minden esetben ugyanaz, vagyis varázslatos, puha pázsittenger, aminek fenntartása, telepítése minél kisebb mértékben terhelje a környezetet.
Főszerepben a lóhere
A lóhere ültetése napjainkban egyre nagyobb területeken hódít. Igazán strapabíró és szívós növény, ezért szívesen alkalmazzák focipályákon, illetve parkokban is. Ezeken a területeken a legnagyobb a mozgás, ezáltal a fűterhelés is. A lóhere népszerűsége éppen a teherbírásában rejlik, de nagy előnye az egyszerű karbantartása és kevés vízigénye is.
- Nem szükséges az egész területet felásni, gyomirtózni, felszedni a jelenlegi gyeprácsokat. Egyszerűen közé kell ültetni, vagy a vetőmagot elvetni.
- A lóhere, a gyökere körül élő baktériumok segítségével megköti a nitrogént a levegőből és így a legjobb minőségű trágyát juttatja a talajba, így más növények növekedését is segíti.
Ha bárki kedvet kapott arra, hogy lecserélje, átalakítsa jelenlegi, vízigényes, gyomos pázsitját, akkor itt a remek alkalom, még az idén sem késő. Nézzük, mire érdemes figyelni!
Talaj előkészítése
Elsősorban távolítsuk el a száraz, elhalt növényzetet és kissé lazítsuk meg a talajt. Lehet közvetlen elszórni a magokat a felszínre, de akár egy kis palántát is beáshatunk a földbe.
A talaj megfelelő szellőzése mindig nagyon fontos a gyep tekintetében, kiváltképpen a tömör talajon.
Mésszel, komposzttal vagy műtrágyával érdemes előkezelni a talajt, ezzel gyorsíthatjuk a lóhere növekedését.
Nagyon fontos, hogy a talaj „meleg” legyen. Ez azt jelenti, hogy az akciónk kezdete a késő tavaszi idő és az indián nyár közé essen.
Magvetés
Ez a legszórakoztatóbb része az egésznek. Képzeljük el, ahogyan egy koszorúslány szórja a menyasszony előtt a virágszirmokat, és ezt a mozdulatot próbáljuk utánozni. A különbség, hogy itt nem virágszirmokat szórunk, hanem magokat. Miközben szórjuk, legyünk óvatosak, lehetőleg ne tapossuk a földbe a magokat.
Vízigény
A lóhere nem túl vízigényes, ezért nem szükséges külön időzített locsolórendszert kapcsolni, sem a megszokott időben locsolni. Az első két hónapban azonban legyünk figyelmesek a talaj nedvesség tartalmát illetően, hogy a magok megfelelő tempóban tudjanak csírázni, a kis palánták pedig bizton gyorsan fejlődjenek.
Várjunk, míg megerősödik
Bármily csábító is, amíg a lóhere nem erősödik meg, és éri el a néhány centiméteres magasságot, addig ne hemperegjünk meg benne. Nagyon gyengék még ilyenkor a szárak, és félő, hogy az erősebb fizikai érintéstől megsérülnek, megtörnek. Éppen ezért sem a fent említett kellemes művelet, sem kutyánk sétáltatásra nem alkalmas.
Karbantartás
Mint az az előzőekben már említtettük, nem vízigényes, ami mind környezetvédelmi, mind kényelmi szempontból kiváló. Használható műtrágya, de enélkül és számtalan herbicid, azaz gyomirtó nélkül is csodálatos pázsittengerünk lesz a kertben.
Fenti tények szerint úgy tűnhet, hogy egyáltalán nem kell törődni a pázsittal, de azért ez nincs így. Havonta legalább egyszer érdemes egyenletesen nyírni, ha szeretnénk a képeslapformát hozni, hacsak nem vágyik az ember egy kis vadregényes övezetre, mert akkor ez elhanyagolható.
Boldog kertészkedést mindenkinek!
Szerző: Botos Dalma
