Kertünk-Portánk

Kártékony meztelencsigák terjednek az országban

Távolról, eddig nem tisztázott úton kerültek hozzánk.
Korábban a témában:

Idén, mindössze fél év eltéréssel két olyan meztelencsigafajt is azonosítottak Magyarországon, amely eddig ismeretlen volt errefelé.

Mindkettőre igaz, hogy távolról, eddig nem tisztázott úton kerültek ide, invazív és káros lehet a növénytermesztésre.  

A National Geographic összeállítása szerint egyikük a Tandonia kusceri, a malaccsiga, amelyet a fővárosi Farkasréti temetőben észleltek először, 2019. március 4-én.

Egy Facebookon közzétett felhívás után sorra kaptuk a fényképeket és az élő példányokat is a malaccsigáról, amely rózsaszínes külsejéről és vaskosabb testéről kapta a magyar elnevezését. (…) Összesen tizennégy észlelési adatunk főként Budapestről és az agglomerációból, valamint Baranya megyéből származik

– mondta az ismeretterjesztő médiumnak Páll-Gergely Barna, az ATK Növényvédelmi Intézet tudományos munkatársa. A malaccsiga eredetileg mediterrán elterjedésű faj, elsősorban a Balkán-félszigeten (Szerbia, Macedónia, Északkelet-Görögország, Bulgária, Dél-Románia) él, de már betelepült Ukrajnába, az Egyesült Államokba, és három évvel ezelőtt Szlovákiába is.

Tudod, milyen védett állat lehet a kertedben? Érdemes megnézni
Súlyos büntetésektől mentesülünk, ha ismerjük a szabályozást.

Tatán október 3-án azonosították a Krynickillus melanocephalust, a feketefejű meztelencsigát. A portál szerint könnyen felismerhető jellegzetes, nagyon sötét fejéről és nyaki részéről, valamint a fejével éles kontrasztban álló világos, majdnem fehér testszínéről. Somogy megyében, a Balaton északi partján, sőt a Tiszántúl északi részén is észlelték. A Fekete-tenger partvidékéről származik, jelenlétéről a Kaukázusból, a Krím-félszigetről, Törökországból és Iránból vannak adatok. Megjelent Ukrajnában, Litvániában és Németországban is.

Kedvelik az urbánus területeket (kertek, kertészetek), jól alkalmazkodnak az ember közelségéhez, magas ökológiai toleranciájuk van (…). Mindezen tulajdonságuk potenciális inváziós fajjá és kártevővé minősítheti őket. Mindkét faj olyan rendszertani családba tartozik, amelyek több tagját kertészeti kártevőként tartjuk számon

– mondta Páll-Gergely Barna.

Kiemelt képünk illusztráció – Fotó: Pixabay

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.