A fagyöngy alatt csókot lehet lopni. Ez az első dolog, ami mindenkinek eszébe jut erről a furcsán szép nevű növényről, de az egész télen zölden maradó fagyöngyöt gyakran a megújulás szimbólumaként is számon tartják. Sok országban karácsony környékén díszítésre használják, tartós asztali és mennyezeti dísz készíthető belőle.
Nem csak erre jó azonban a fagyöngy. Íme néhány érdekesség, ami bizonyítja, hogy ez a növény bizony több az ajtófélfára akasztott dísznél, ami alatt elcsattanhat egy puszi.
1300 fagyöngy faj létezik világszerte, ezek közül globális szinten több mint 20 fagyöngy faj van veszélyben. Hazánkban mindössze két fajuk él, a sárga és a fehér fagyöngy.
Minden fagyöngy parazitaként nő a fák és cserjék ágain, félélősködő. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa, amelyek ágain gömbölyű bokrokat képez.
A fagyöngyök termése fehér színű, kocsonyás állagú, opálos, gyöngyszerű bogyó, melynek ragacsos magja hozzáragad a madarakhoz és az emlősökhöz, így terjedve szét új termőterületen. A magvak nem csíráznak földbe kerülve. Az állatok által széthordott gyöngyök rátapadnak a fák kérgére, s abból fejlődnek ki az új növények.
A fagyönggyel fertőzött fák a parazita növekedés miatt korán elpusztulnak, és így madarak és kisemlősök fészkeléséhez hasznos halott fák lesznek. Ezek a fészkek amiket boszorkány seprűjének is szoktak nevezni, egészen nagyra is megnőhetnek, átmérőjük elérheti a 3 métert is.
A fagyöngy ősidők óta nagy becsben tartott növény, melynek a kelták szerint varázsereje van. Az ajtófélfára helyezett csokrokról a mai napig azt tartják, hogy távol tartják az ártó szellemeket.
A fagyöngynek mérgező hatást tulajdonítanak. A bogyó az állatokra nem veszélyes, de nyersként emberi fogyasztása álmosságot, homályos látást, hasmenést, émelygést, hányást, gyengeséget okozhat. A tüneteket a phoratoxinnak nevezett mérgező összetevő okozza, amely a növény minden részében megtalálható, beleértve a bogyókat is, de különösen a levelekben koncentrálódik.
Kiváló magas vérnyomásra, érelmeszesedésre és szívritmus-szabályozásra is használjuk. Jó szédülésre, fülzúgásra, és javítja a koncentrációs képességet. Nyugtató hatása miatt epilepsziás rohamok megelőzésére, fejfájásra is használható.
Fagyöngyből nem szabad forró teát készíteni, mert a főzéstől tönkremennek értékes hatóanyagai. Kizárólag hideg áztatással készíthető fagyöngytea. Egy evőkanál fagyöngyöt 2,5 dl mészmentes hideg vízben 12 órát érdemes áztatni, majd leszűrés után hidegen, ízesítés nélkül fogyasztani.
A szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a másik igen gyakori betegségre, a daganatos megbetegedésekre is használható a fagyöngy, mivel erős jótékony hatással van az immunrendszerre. Ez esetben viszont nem teaként, hanem injekció formájában alkalmazzák.
Kiemelt kép: Pixabay