Kertünk-Portánk

Bogyoszlón él Jutka néne és az ő őzikéje

Fiatal korában is öreg nénének hívták a falubeliek az őzei miatt.

A Meglepetés Magazin találta meg nemrégiben Jutka nénit és az ő őzikéjét. Gyűrű Jánosné a Sokszínű vidéknek is mesélt élményeiről.

Igazi öreg néne őzikéje mese a megható, de annál valódibb történet. Bogyoszlón, az erdő szélén áll Jutka néni háza, ahol férjével él több mint öt évtizede, négy éve az elárvult őzsutával, Picúrral együtt.

Szinte mindig voltak őzek az udvarukon, 11 volt a legtöbb egyszerre, amikor Panka, a suta náluk hozta a világra a kicsinyeit.

Már fiatalasszony koromban is gyakran neveztek kedvesen öreg nénének az őzek miatt. Valahogy tudtam velük bánni. Hiába hagytam nekik nyitva a kaput, hogy elmenjenek, nálam maradtak, mert szerettek itt lenni

– kezdte a történetet a 74 éves Gyűrű Jánosné Jutka néni.

2016 nyarán lelt a kis gyámoltalan jószágra a közeli erdőben Jutka néni férje, Gyűrű János. Hazavitte a pöttyös gidácskát, Jutka néni pedig megitatta egy kis porcelán tálkából kamilla tea és tehéntej keverékével, amit a kis állat nagyon hálásan fogadott, és azonnal ivott belőle.

Napok óta az anyja után sírt az erdőben, és nagyon picurka volt, amikor idekerült, ezért is neveztem el Picurnak

– mesélte a visszaemlékezéstől elérzékenyülve Jutka néni.

Képünk illusztráció – Fotó: Pixabay

A kis állat a házaspárt azóta elfogadta, ahogy a baromfiudvar tyúkjaival is nagy barátságot ápol, de az idegenektől nagyon fél. Ijedős őzike, nem szereti, ha megzavarják a nyugalmában.

Jani bácsi 47 éve vadászik és járja az erdőt, de vadhúst nem eszik. Az udvarukon mindig voltak erdei állatok: őzek, gidák; most pedig a tyúkok, Füles, a német vizsla és Picúr, az őzsuta élnek itt békében, boldogságban.

1973-ban került hozzájuk az első őz, egy bak, Muci, akit aztán nehéz szívvel átadtak a Veszprémi Állatkertnek, mert játékból bár, de mindig Jani bácsi édasanyjának a szoknyájába akasztotta az agancsát.

Egy év múlva meglátogattuk, de még akkor is megismert. Kiáltottam neki, hogy Muci, és odajött hozzánk. Ha nincs a kerítés, hazajön velünk

– emlékezett könnyes szemmel Jutka néni.

Picúr is hamarosan őzmama lesz, és gidácskákkal ajándékozza meg a pótmamáját. Néha vissza-visszajár az erdőbe, de mindig hazatalál Jutka nénihez, aki estére nyitva hagyja ilyenkor neki a kiskaput. Egyszer három napra is elment, ez volt a leghosszabb távol töltött idő a felcseperedett suta életében. A házaspár már aggódott, de végül akkor is hazajött Picúr, aki csak Jutka nénitől fogadja el a simogatást.

A suta kétszer eszik naponta, reggel és este. Most, hogy nincs zöld, kukoricát, búzát, darát kap.

Kiemelt képünk illusztráció: diafilm.osaarchivum.org

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik