Elterjedt két új meztelencsigafaj az országban

Két olyan meztelencsigafajt sikerült azonosítani az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat munkatársainak, amelyeknek nem volt eddig hazai észlelési adata.

Az intézmény közleménye szerint a feketefejű meztelencsiga és a malaccsiga gyorsan terjedő, inváziós fajok, amelyek máris országszerte elterjedtek.

Mint írják, míg a „házas” csigák alaposan tanulmányozott alanyai a taxonómiai és faunisztikai munkáknak, a meztelencsigák rendkívül alulkutatottak. Ennek oka főként az, hogy nehezen, sok esetben csak boncolással határozhatók meg, illetve az, hogy az alkoholos gyűjteményeket jóval nehezebb kezelni a száraz csigahéjgyűjteményeknél. Ennek eredményeként kevés irodalmi adat áll rendelkezésre a magyarországi meztelencsigák elterjedéséről, azonosításuk lehetőségeiről, illetve mezőgazdasági és kertészeti kártételükről.

Ezzel a mezőgazdaságilag is fontos csoporttal foglalkoznak a kutatók akik két éve intenzíven gyűjtik a meztelencsigákat az ország minden területéről. Az adatok és a példányok gyűjtéséhez a közösségi tudomány módszereit is eredményesen alkalmazzák – elsősorban a Facebookon keresztül –, ennek segítségével két, Magyarországon eddig nem ismert meztelencsigafajt mutattak be nemrég megjelent publikációjukban. B

Bár ezek a fajok csak most kerültek elő hazánkból, máris országszerte elterjedtek, elsősorban települések közelében találkozhatunk velük. Mindkét faj terjedőben van jelenleg, és olyan családba tartozik, amelynek több tagját kertészeti kártevőként tartják számon, közölték.

A feketefejű meztelencsiga kinyújtózva 4–6 cm hosszú, tejfehér testéről illetve jellegzetes, fekete nyakáról és fejéről jól felismerhető. Eredeti élőhelyét Kis-Ázsia, a Kaukázus, a Krím-félsziget, valamint a Fekete-tenger partvidékének egyes területei jelentik, de újabban megjelent Svédországban, Ukrajnában, Németországban és Litvániában is.

A malaccsigán – mely nevét sajátos tömzsi, rózsaszínes testéről kapta – jellegzetes hosszanti háti taraj fut végig a pajzs hátsó részétől egészen a farok végéig. Az állat kinyújtózva elérheti a 8–10 cm-es hosszúságot is, a rózsaszín alapszínen pedig változó intenzitású, sötétebb hálózatos minta látható. A malaccsiga eredetileg balkáni elterjedésű faj, (Szerbia, Macedónia, Északkelet-Görögország, Bulgária, Dél-Románia), de időközben betelepült Ukrajnába, Észak-Amerikába és Szlovákiába is.

E fajok károkozásáról nincsenek hazai adatok. A nemzetközi irodalomban egyedül Litvániából számoltak be a feketefejű meztelencsiga kártételéről, ahol a tökfélék termésében okozott kárt.

Terjedésük módjai ugyancsak feltáratlanok, de valószínű, hogy a csekély aktív terjedési képességgel rendelkező meztelencsigák esetében nagy szerepet játszhat az emberi terjesztés. A meztelencsigák, illetve azok tojásai virágcserepekben vagy földlabdákban megbújva hosszú utazásokat is kibírnak, így a kertészeti és mezőgazdasági szállítmányozás erősödése az elmúlt évtizedekben hozzájárulhatott a kontinentális méreteket öltő szétterjedésükhöz.

Mindezek arra utalnak, hogy a hazai meztelencsiga-fauna átalakulóban van, ezért fontos lehet az idegenhonos fajok terjedésének folyamatos monitorozása

– zárták a közleményt.

Kiemelt kép: Getty Images