A kormány kútamnesztiát hirdetett a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra, így a bejelentésük újabb három évig szankciómentes, írja a heol.hu.
A lap azt írja, az Agrárminisztérium becslései alapján akár százezerre is tehető az engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma. Ez komoly kockázatot jelent, mert a nem megfelelően kialakított kutak veszélyeztetik a felszín alatti vízadó réteg tisztaságát. Rajtuk keresztül növényvédő szerek vagy műtrágya és szerves trágya szennyezheti a felszín alatti vízkészletet. Ivóvízellátásunk több mint 95 százalékban felszín alatti vizekből történik.
A szabályozás szerint ha a talajvízkészlet fúrt kútból történő felhasználása az évi ötszáz köbmétert nem haladja meg, és csak háztartási és ivóvízigény kielégítésére szolgál, akkor a kút létesítését, fennmaradását a település jegyzője engedélyezi.
A lap megkeresésére Dr. Szabó Anikó, Kál jegyzője elmondta, hogy 1992. február 15-től az ásott és a fúrt kutak engedélykötelessé váltak. A több mint ezerkétszáz ingatlant számláló községben az utóbbi időben mégis alig öten kértek kútfennmaradási engedélyt.
Az eljárás illetékmentes, de a kútfúráshoz, miniszteri rendelet szerint, képesítés kell. Vállalkozótól függően a költség akár 150 ezer forintra is rúghat. Ez riaszthat vissza sokakat a bejelentéstől
– magyarázta a jegyző.
A vízjogi engedély iránti kérelem a kormány döntésének értelmében már 2023. december 31-ig mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól. Ha a hatóságok jogellenes állapotot állapítanak meg, vízgazdálkodási bírságot szabnak ki, de ha az ügyfél a szükséges vízjogi engedélyt beszerzi 2023 végéig, mentesül a bírság megfizetése alól.
A cikkben megemlítik, aki a kútamnesztia végéig sem él a szankciómentes bejelentés lehetőségével, akár bajba is kerülhet.
