pixabay
Kertünk-Portánk

Így lehet illatos és csodás rózsás a kertünk

Nem mindegy mikor és milyet ültetünk.

A tavasz utolsó harmadára már minden körülmény adott, hogy a kerti munkák beinduljanak, az idő kellemes, a napos órák száma magas, és sokféle virág ültethető már, hogy a nyarat csodás virágpompával fogadhassuk.

Kapcsolódó
300 tő rózsa illatozik a debreceni festő kertjében
A buja növényzet közt olasz mesterek szobrai rejtőznek, a közel háromszáz rózsa pedig igazán pazar látványt nyújt.

A kerti dísznövények koronázatlan királya a rózsa, mely népszerűségét – persze a közismert szépsége mellett – nagyban köszönheti a kis túlzással milliónyi színvariácónak, ráadásul méret és virágforma szerint is széles a választék, így a kreativitásnak hatalmas tér jut.

A rózsa pályafutása nem az ültetéssel kezdődik, a sikeres és eredményes tartás egyik záloga helyes fajtaválasztás, és a megfelelő körülmények megteremtése még az ültetés előtt, ezért a kezdő lépéseket a beszerzés előtt kell megtenni.

Kardinális kérdés, hogy hol lesz jó helyen a rózsa a kertben?

A rózsák kivétel nélkül erősen fényigényes növények, vagyis napi 6-8 óra közvetlen napsütésre van szükségük, így az ágyást mindig a kert lehető legnaposabb, legmelegebb részén jelöljük ki. Félárnyékos, mélyárnyékos részen a fejlődés elégtelen, a virágzás gyenge lesz.

pixabay

A rózsák lakhelyét emellett lehetőség szerint szélvédett, télen nem fagyzugos területre tervezzük. Szintén még a tényleges munkálatok előtt kell figyelmet fordítani a megfelelő talajminőségre, a közeg ideális összetételének biztosítására.

A rózsák talajigénye általánosságban az enyhén savas, tápanyagban gazdag, laza szerkezetű közeg, mely jó vízelvezetésű, ez utóbbi annyit tesz, hogy az öntözővizet vagy csapadékot a talaj nem ereszti át túl gyorsan, de nem is tartja meg, hogy pangóvíz alakuljon ki. A felvázolttól eltérő kerti talajt viszonylag egyszerűen fel lehet javítani, például érett marhatrágya, komposzt, homok, vagy kifejezetten a rózsák neveléséhez kikevert savanyú föld kihelyezésével.

Minőség mindenek előtt

Ezek után már következhet az ültetés, de előtte essen pár szó a beszerzésről. Mint minden dísznövény esetében, a rózsáknál is léteznek minőségi különbségek, ráadásul az sem mindegy, hogy vásárlás előtt az üzletben vagy kertészetben miképpen tárolták, gondozták a növényt. Ezek azért fontos faktorok, mert a legtöbb rózsabetegség, illetve kártevő támadás alapvető prevenciója az életerős, egészséges növény ültetése, a jó kondícióban lévő példányok ugyanis könnyebben, hatékonyabban állnak ellen a betegségeknek, élősködőknek.

pixabay

Lehetőleg szaküzletből vásároljunk, részesítsük előnyben a kertészeteket vagy a megbízható piaci árusokat. Az élelmiszerboltokban, nagyáruházakban kínált növények gyakran legyengültek, nem megfelelően öntözöttek, így a kertben is erőtlenebbek lesznek. Azt se feledjük, hogy a különböző fajták között is vannak eltérések, egyes változatok ellenállóbbak, míg mások fogékonyabbak a betegségekre.

Mikor ültethetünk?

Az ültetési idő a rózsák esetében rugalmas, ugyanis a konténeres példányok elviekben az év bármely fagymentes szakaszában telepíthetők, így kora tavasztól késő őszig szinte bármikor megejthető a művelet. A forró, nyári hetekben azonban inkább mellőzni kell a telepítést, ami ilyenkor kockázatosabb a növény számára.

A szabadgyökeres kiszerelésű rózsák szűkebb időablakban, kora tavasszal és késő ősszel ültethetők, ráadásul ezek kezelése bonyolultabb, így a kezdőknek mindenképp a konténeres darabok ajánlottak. A rózsatövek ültetési távolságára nincs konkrét szabály, az egyes példányok távolsága nagyban függ a rózsa típusától, habitusától, és a leendő méretétől, ne meg persze a kertészkedő rózsaágyást illető elképzeléseitől.

pixabay

Az egyes rózsafajták ajánlott ültetési távolsága rendszerint megtalálható a növényhez mellékelt rövid leírásban, ez tekinthető kiindulópontnak.

Most már végre ténylegesen következhet az ültetés

A rózsának megfelelő ültetőgödör egy akkora mélyedés, melybe a növény a földlabdájával együtt kényelmesen elfér. Általában a földlabda méretének kétszerese a szokásos méret, de kötöttebb talaj esetén érdemes egy 60x60x60 centis gödröt elkészíteni, ezzel a talajlazítás is elvégezhető egy lépésben. Az ültetőgödör aljára helyezzünk el érett marhatrágyát, amit vékony földréteggel takarjunk be, mert a növény gyökerei közvetlenül nem érintkezhetnek a tápanyaggal.

A behelyezésnél fontos, hogy a műanyag edényéből óvatosan kivett, kiütögetett rózsa földjének felszíne pontosan egy síkba essen a kerti talaj felszínével. A föld visszaszórása közben tenyérrel néhány alkalommal tömörítsük a talajt, különben megeshet, hogy a rózsa földgombóca besüllyed később a talajba, ami a tő körül víz felgyűlését eredményezheti.

Ezek után már csak egy jó alapos beöntözés van hátra, és vége is az ültetésnek. A friss ültetvényt az első hetekben gyakran és bőségesen öntözzük, ezzel segítve a begyökerezést.

Köszönjük az írást Megyeri Szabolcsnak, akinek további cikkei a blogjában olvashatók.

Kapcsolódó
100 éves a csak hazánkban élő szentendrei rózsa
Védetté nyilvánításakor hét tő volt az állománya.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.