A Kelet-Mecsek gyönyörű, védett erdőivel körbeölelt keskeny völgyében elterülő, különleges hangulatú Óbányán található egy kisebb csoda: egy magánkézben lévő gyűjteményes kert, mely számos növénykülönlegességnek otthont ad.
Sok év gyűjtő munkája, sok év szeretete és törődése van ebben a kertben, ami mára igazi arborétummá nőtte ki magát.
Létrejöttéről a két tulajdonost, Mártát és Jenőt kérdeztem.
Kaktuszok gyűjtésével kezdtük, pár év alatt 600 darab kaktuszunk volt, a nagy részét elajándékoztuk, mára körülbelül 250 maradt. Akkor még nem terveztük, hogy itt a szüleim házában maradunk és a konyhakertet fogjuk díszkertté alakítani. Édesapám korai halála után döntöttünk így
– mesélt a kezdetekről Márta.
Zöldség és gyümölcstermesztéshez nem voltak ideálisak a viszonyok: a kötött, köves a talaj, a völgyben lévő nagy páratartalom, a kevés napsütés és a sok kártevő (lisztharmat, gomba betegségek, rengeteg meztelencsiga), nem kedveztek a zöldségeknek, gyümölcsöknek, ezért Márta és Jenő úgy döntöttek, dísznövénykert lesz a konyhakert helyén.
21 éve fogtunk bele, füvesítettünk, sövényt ültettünk, vettünk pár olyan növényt, ami akkor elérhető volt a kertészetekben, gyorsabban nagyra nő és nem található meg minden kertben. Ezek voltak a selyemfenyő, bordó levelű cserszömörce, vérszilva, japán csüngő díszcseresznye, tiszafa, csavart mogyoró, hamisciprusok az első japán juharok
– emlékeztek vissza a Miniarborétum tulajdonosai.
Ezekkel a növényekkel adták meg a kert vázát. Bármerre jártak az országban, nyitott szemmel jártak, keresték a különleges, nekik tetsző növényeket.
Növénybörzékre, kiállításokra jártak, így mindig újabb növények kerültek hozzájuk, sokszor évekig konténerben nevelve, míg elérték a növények azt a nagyságot, hogy kiültetésre kerüljenek.
Internet hiánya miatt szakkönyvekből, gyűjtőktől tanultunk, inspirálódtunk. Férjemmel mindent közösen terveztük, kiviteleztük, persze a munka neheze mind a párom érdeme. A kerti tó, a kerti pihenő, az utak, a futtatók, a kerítés és a beültetések mind az ő keze munkáját dicsérik
– árulta el Márta.
Végül, évek alatt kialakult egy csodás díszkert, ahol megtalálható rengeteg fenyőféle, juharok, bazsarózsák, rhododendronok, hortenziák, bangiták, iszalagok, hunyorok, páfrányok, sásliliomok, számtalan cserje, díszfa, évelő és hagymás növény.
És hogy hogyan lett a kertből látogatható miniarborétum?
Egyre többen érdeklődtek a kertünk iránt, többen buzdítottak minket nyissuk meg, van rá igény, sokan mondták, hogy eljönnének, megnéznék, mert a kertünk inspiráló. Nálunk az emberek feltöltődnek, ötleteket merítenek. Így végül úgy döntöttünk, miért ne. Mivel a jelenlegi munkám eléggé ideköt a faluba, időpont egyeztetéssel szívesen megmutatjuk a kertünket
– mondta el Márta.
A látogatók visszajelzése pozitív, a kertészkedők értékelik a szépséget és a befektetett munkát, akik pedig nem kertészkednek, csak gyönyörködnek, esetleg kedvet kapnak a kertészkedéshez.
A kert alakításán még mindig dolgozunk, van még egy-két dolog, amin szeretnénk változtatni, még mindig nincs kész, vannak terveink
– árulta el Márta, aki férjével együtt mindenkit szeretettel vár Óbányán, a Miniarborétumban.