Az elmúlt közel két évben a koronavírus járvány az egész életünket átformálta. A kevés pozitív hatások egyike volt, hogy sokan fordultak az egészséges táplálkozás, azon belül is a saját zöldségek és gyümölcsök termesztése irányába. Becslések szerint Magyarországon idén már 50 ezernél is több háztartás foglalkozik valamilyen mértékben a bio zöldségek és gyümölcsök termesztésével. Ez azonban még mindig fényévekre van a környező országok trendjeitől.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kényszerű otthonlét még annak is meghozta a kedvét a kertészkedéshez, akinek eddig eszébe sem jutott a bolt helyett saját kertből beszerezni a salátához valót. Amellett, hogy kertészkedni jó hobbi, hasznos is: egyre többen határoztak úgy, hogy a kétes eredetű vagy kémiai szerekkel feltuningolt zöldségek és gyümölcsök helyett saját maguk termesztik meg azt, amit elfogyasztanak.
Ezzel együtt pedig még népszerűbbé vált a biokertészkedés, az otthoni zöldség és gyümölcs vegyszerek nélküli, biológiai növényvédelemmel megtámogatott termesztése. Megnőtt a kereslet a vegyszermentes vetőmagok, palánták és gyümölcsfák, illetve az ehhez kapcsolódó alternatív növényvédelmi megoldások iránt is.
A járványnak köszönhetően többen költöztek családi, kertes házakba, de a meglévő kertek, udvarok étkezési célú hasznosítása is egyre népszerűbbé vált. Az öngondoskodásra való igény nőtt, az elmúlt évben megugrott a kertészetek forgalma is, ahol a balkonládába való virágok és a sláger növények mellett egyre több palánta és vetőmag fogy. A vegyszermentes táplálkozás igényével pedig egyre többen keresik a kémiai anyagoktól mentes, tiszta, bio magokat és palántákat is.
Hogy lesz belőlünk biokertész?
A Biokiskertnek köszönhetően már Magyarországon is elérhetőek a valódi biodinamikus vetőmagok, a természetes növényvédelmi készítmények és a szakértő támogatás is. Ebben segít a cég szakmai igazgatója, Székely Gyöngyvér, a biogazdálkodás hazai úttörője. A Biokiskert tanfolyamokat indít, ismeretterjesztéssel, szaktanácsadással is foglalkozik, hogy a biokertészkedés iránt érdeklődő vásárlók sikeres biogazdálkodóvá váljanak.
Leggyakrabban a kertes ház, a gyermekvállalás, vagy valamilyen betegség motiválja a hobbikertészt arra, hogy vegyszermentes termesztésre váltson. Aki megtermeli magának az első cserép bio mikro csírát, és megtapasztalja a biotermesztés szépségeit, örömmel vág bele a zöldség palántázásba és állítja át kertjét az ökológiai gazdálkodásra. Mára 50-60 ezer magyar háztartás foglalkozik biogazdálkodással, de kisebb, 1 hektáros kertet művelők száma is tízezer felett mozog.
Hazánk a vegyipar és ipari növénytermesztés mellett kötelezte el magát, a biogazdálkodásból származó termékek fogyasztását még mindig csupán a jómódú réteg luxusának tartjuk. Míg Magyarországon 0,5% a bio élelmiszer fogyasztás aránya, Ausztriában 20% fölötti, Szlovákiában 5%, Lengyelországban is közel 5%. Ezekben az országokban a biotermék elérhető a középosztálynak, a legszélesebb körű lakosságnak is.
Fontos lenne, hogy az embereket megfelelő információkkal lássuk el arról, milyen módszerekkel és milyen vegyszerek használatával termesztik a boltokban kapható zöldségeket és gyümölcsöket. Mára a bio nem egyenlő a túlárazott, kukacos apró almával: ha a kertünket átállítjuk biora, megismerjük a természet bonyolult szisztémáját és megtanuljuk a biokertészkedés alapjait, sikeres biokertész válhat belőlünk
– magyarázza Székely Gyöngyvér, a Biokiskert alapítója.
