Kertünk-Portánk

Zöld vagy fehér spárgát válasszunk? Mi a különbség?

pixabay/sarah-loetscher
pixabay/sarah-loetscher
Egyre többen fogyasztunk spárgát, de még mindig kevesen ismerjük, pedig a világ minden részén széles körben termesztett és fogyasztott növény.

A spárgatermesztés itthon főleg Dél-Magyarország területére koncentrálódik, Ásotthalom, Orgovány, Kiskőrös és Szeged környékére. Csengődön Somogyi Nóra okleveles kertészmérnök már több mint húsz éve foglalkozik spárgatermesztéssel – írja a hvg.

Ahogy fogalmazott, a Kertészeti Egyetemen elsőéves hallgatóként figyelt fel először erre növényre, és 1999-ben telepítették az édesapjával az első egy hektáros spárgaültetvényt, így amikor  az egyetem végére ért, már volt egy termő ültetvénye.

A spárga ugyanis évelő növény, aminek a telepítést követő harmadik évtől szedhető a termése. Ráadásul ekkor is még csak 1-1,5 hétig terem egy keveset, és nem a teljes szezonban, 50-60 napon keresztül.

A spárga az úgynevezett magoncból – vagyis egy rügyező, sok gyökeret eresztett gyöktörzsből – fejlődik termő növénnyé, amelyből egy hektárba nagyjából 15 ezret ültetnek el. A magoncot úgy kell nevelni, mint egy palántát, aztán pedig tápanyagdús földbe kell telepíteni.

Kapcsolódó
Jobb emberré válunk, ha saját élelmiszert termesztünk?
Több tekintetben is jobb emberek leszünk.

A szakember elmondta, hogy telepítés előtt mélyszántottak és a területet feltöltötték tápanyaggal. Ezek után a magonc telepítéséhez  sorokba, barázdákba helyezik be a növényt egymástól 25-30 centiméteres tőtávolságra, majd ahogy a spárga nő felfelé, a gödröt betemetik. A második évben tavasszal kibújnak a földből a spárgasípok, de ezeket még nem szedik le, mert ilyenkor az a cél, hogy megerősödjön a növény. A harmadik év tavaszától viszont már lehet szedni a spárgasípokat.

pixabay

Bár a spárga a szakirodalom szerint szárazságtűrő növény, a megfelelő termésátlag eléréséhez viszont meg kell kapnia a kellő mennyiségű vizet. Emellett a termesztés egész folyamata során figyelni kell rá, hiszen egy nap alatt akár 8 cm-t is nőhet a növény, ha magas a hőmérséklet.

A spárga betakarítása nem gépesített, minden egyes sípot elvágunk, majd a szedés után jön a mosás, a méretre vágás és a válogatás. A spárga ezek után hűtőkamrába kerül, ahol 2,5-3 Celsius-fokos hőmérsékleten tároljuk

– mondta el Somogyi Nóra.

A csengődi szakember jelenleg 8 hektáron termeszt zöld spárgát. Bár eleinte fehér spárgával foglalkozott, ennek szedése nagyjából háromszor annyi munkával jár, mint a zöld típusé, ezért inkább átváltott a zöld spárgára.

Az okleveles kertészmérnök beszélt arról is, hogy idén az időjárás miatt a megszokottnál később indult a szezon, április 26-án kezdődött a spárgaszedés, és várhatóan június 10-15-ig tarthat.

Fehér vagy zöld spárga? Mi a különbség?

Sokan úgy gondolják, hogy a fehér és a zöld spárga két különböző növény, valójában mindkettő ugyanannak a változata.

  • Amíg az egyik szabadon fürödhet a napfényben (zöld spárga), a másikat a termesztése során egyáltalán nem érik a Nap sugarai.
  • A fehér spárga termesztése háromszor annyi munkával jár, mint a zöld változaté.
  • A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik, hanem ízében, tisztításában és felhasználásában is.
  • Ízében sokkal zsengébb a  zöld  spárga, akár salátában nyersen is fogyasztható. A fehér változatot viszont leginkább csak főzve fogyaszthatjuk.
  • A zöld spárgát elég megmosni és a spárga alsó fás részét letörnünk. A fehéret ezen felül meg is kell hámozni, mert héjastól kesernyés ízt ad az ételnek.
  • Klorofillban gazdag a zöld, több C-vitamint és karotint tartalmaz, mint a fehér, ezért táplálkozás szempontjából értékesebb, mint a fehér spárga.

pixabay/einladung

Mire figyeljünk a spárga vásárlásakor?

  • ne legyen nyílott fejű, ne nyíljon ki a virága
  • ne legyen sípos, ekkor van egy lyuk a spárgasíp belsejében
  • a boltban megvett spárga alján 1,5 cm fehér (fás) rész lehet
  • fontos tudni, hogy a szupermarketekbe kerülve azért marad hosszabban friss a spárga, mert egyből kapnak a spárgasípok egy sokkolást, vagyis 0 Celsius-fokos vizes zuhanyt, így a növény nem öregszik tovább, nem görbül be

Élettani hatása

  • A spárga gyógyhatását már a régebbi korok is elismerték. A népi gyógyászatban gyulladások csökkentésére, fájdalmak csillapítására javallották. Ízületek és idegi problémák esetén is használták.
  • A spárga igen gazdag ásványi anyagokban. Tartalmaz kalciumot, vasat, káliumot, foszfort, és remek forrása az olyan nyomelemeknek is, mint a molibdén és a fluor. Nátriumban szegény. Összetétele folytán lúgos kémhatású, tehát semlegesíti szervezetünk esetleges savasságát.
  • Vitaminjai közül kiemelkedő a C, E, A, K valamint többféle B-vitamin tartalma is. Fogyasztása várandós anyáknak is javasolt.
Kapcsolódó
Minden, amit a batátáról tudni kell
Igazi kincs: magas a tápanyagtartalma és vitaminokban is gazdag.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik