Esőkerttel tartanák meg a lehulló csapadékot Kecskemét egyik utcájában

Ezzel a projekttel a lakosságnak szeretnék megmutatni, miért és mire is jó egy esőkert és hogyan lehet létrehozni, melyek a kivitelezés fázisai. Fontos lenne a vízmegtartás terén előrelépni, a városokban az esőkertek jelentenék erre a megoldást.  
Kapcsolódó cikkek

A tavalyi kezdeményezés folytatásaként említhető, hogy Kecskeméten, a Sosztakovics utcában  szinte teljesen elkészült a város legújabb, közel 120  négyzetméteres esőkertje, amelyet a tervek szerint a környező házak tetőzetéről idevezetett esővízzel locsolnának- olvasható a zöldküldetés oldalán.

Az esőkertek kialakításának egyik fő motivációja eddig az volt Kecskeméten, hogy a nagy, intenzív esőzések után biztosítsák a csapadékvíz elvezetését és főleg megtartását, növények általi felhasználását

– főleg azokon a területeken, ahol az utcát, előkerteket már oly mértékben leburkolták (és/vagy az árkok annyira nincsenek karbantartva), hogy az esővíz egész egyszerűen nem tudott az útról lefolyni, és így kisebb „tavak” alakultak ki.

Az esőkertek nagy mennyiségű víz megkötésére képesek

A csapadékot hosszú időre képesek elraktározni és fokozatosan hasznosítják, így egy ilyen helyen akár a mostanihoz hasonló aszály idején is több esélye van a növényzetnek a túlélésre.

A Sosztakovics utcában más probléma merült fel, amelynek megoldását szintén az esőkert jelentheti

– véli Farkas Barta Kata, a Zöld Küldetés Egyesület elnöke. Itt a társasházak tetőzetéről levezetett víz eddig a lakóépületek tövéhez folyt, áztatta a lakások falát és penészedést eredményezett. A területen növényzet is kevés volt.  Az egyesület úgy látta, itt minden szempontból érdemes lenne egy esőkertet létesíteni.

Zöld küldetés egyesület

A cél az, hogy házak tetőzetéről a csapadékot idevezessék, így a házak tövében sem állna meg a víz, és az esőkert vízutánpótlása is részben biztosítva lenne. A munkálatok tavasszal kezdődtek, melyben jelentősen kivették részüket a szomszédos házakban lakók.

Az esőkertbe összesen 28 facsemete került – kislevelű hárs, éger, vadkörte és nyír -, több mint ötven cserje – például tiszafa, som, borbolya, kányabangita, gyöngyvessző -, míg a peremét évelő növények, többek között őszirózsák, zsályák, bíbor kasvirágok és sásliliomok díszítik.

A közepét sűrűbbre ültették a megszokottnál, hogy itt a cserjék sűrű aljnövényzetet alkossanak. Az esőkert gondozását a helyi lakók vállalták – a nagy szárazság ellenére, a gondoskodásnak hála a nemrég kiültetett növények jó állapotban vannak.

Az esőkert még nincs teljesen kész, de már az eddigi munka is elismerést érdemel.

Kapcsolódó
Elképesztő növekedésnek indult világszerte a vegánok száma
A vegetariánusok számával együtt a világ népességének hozzávetőlegesen 8 százalékát teszik ki.