A szomorú folyamatról a FruitVeb elnöke Apáti Ferenc beszélt az InfoRádióban kiemelve, hogy ez részben azért van, mert nem éri meg fenntartani a zömében korszerűtlen művelési módokat.
Tavaly 280 ezer tonna volt a teljes magyar almatermés, ami jelentősen elmarad a 2021-es évi 520 ezer tonnától úgy, hogy a 2021-es 520 ezer tonna sem mondható nagy termésnek, vagy nincs a 600-650 ezer tonnás termelési potenciálunk közelében
– mondta el az InfoRádióban, a FruitVeb elnöke.
A tavalyi nagy terméskiesés elsődleges oka az időjárási káreseményekben keresendő, bár 2022-ben az almát nem a fagykár tette tönkre, hanem az azt megelőző aszály. Tavaly tavasszal már a virágzás is gyenge volt, ezért már eleve látni lehetett, hogy nem lesz kiugró termés. Emellett az északkeleti térségben – ahol az almatermő terület 70 százaléka található – húsvét idején lehűlés volt, ami valószínűleg tovább rontotta a virágok kondícióját.
De nemcsak az időjárási káresemények okozzák a terméskiesést, hanem az is, hogy 5-8 éves távlatban folyamatosan csökken a magyar almatermő terület. Ráadásul az ültetvények öregszenek: java része már átlépte a 20-23 éves életkort, és 23-25 éves kor körül a teljesítőképesség “rohamosan zuhan”. A drasztikusan emelkedő termelési költségek mellé nem társul a termelői, értékesítői árak hasonló növekedése, így a gazdáknak egyre kevesebb finanszírozási forrása van.
Apáti Ferenc úgy gondolja, a jövőben még többen hagynak fel az almatermesztéssel, mivel három éve 25 ezer hektár volt a hazai almatermő terület, tavaly már csak 22,5 ezer hektárt mértek, és 20-21 ezer hektárnál idén már nem lesz több.
2022. január 1-jétől 2024. december 31-ig van egy ökotámogatási rendszer, ami még sok korszerűtlen ültetvényt életben tart. Ahogy azonban ez a támogatási rendszer 2025. január 1-jén kifut, úgy több ezer hektár almaültetvényt fognak kivágni
– mondta Apáti Ferenc.
A folyamat szinte már megállíthatatlan, és nem is kell útját állni, mert 25 éves vagy annál idősebb, korszerűtlen ültetvényre pénzt költeni nem érdemes. Sokkal inkább a fejlesztésre kell fordítani, és arra kell koncentrálni, ha a mostani 21 ezer hektár körüli almatermő területből a következő öt évben eltűnik 10 ezer hektár – mert ennek a szakértő szerint a realitása megvan –, akkor azt minél hamarabb, a lehető leggyorsabban új, korszerű ültetvényekkel pótoljuk.
