Antal Mihály, a Gree Magyarország műszaki szakértője arról beszélt, annak érdekében, hogy elkerüljük a későbbi félreértéseket, mindenképp érdemes tájékoztatni a mellettünk élőket a klímatelepítés tényéről.
Magyarországon nincs egységes klímatelepítési szabályozás, az településenként és kerületenként, esetenként utcánként és épületegyüttesenként is változhat. Egyes városokban speciális előírások vonatkoznak a homlokzaton elhelyezhető kültéri egységekre, van, ahol ezek engedélykötelesek is, melynek díja néhány tízezer forint.
Az előírások betartása alapvetően nem jelenthet problémát a lakosság számára, ugyanakkor az íratlan szabályokra is oda kell figyelni, ha klímatelepítés mellett döntünk
– említette Antal Mihály, aki rámutatott, hogy a légkondicionálóknak egyedül a zajszintje az, mely potenciális konfliktus forrása lehet a szomszédokkal a későbbiekben.
A légkondicionálók egyik alapvető tulajdonsága, hogy a kültéri egység kompresszorának is hangja van, valamint a ventilátor működése légáramlással jár, ami szintén zajhatást kelt. A legkorszerűbb berendezések zajszennyezését ugyan mára sikerült minimalizálni és a suttogással egyenértékűvé tenni, de a technológia még nem jutott el odáig, hogy a teljes zajmentesség biztosított legyen
– fogalmazott a szakember, hozzátéve: emiatt nagyon fontos, hogy ha klímatelepítést tervezünk, akkor tájékoztassuk róla időben a szomszédot, pláne akkor, ha a berendezés olyan helyre kerül, hogy a zajterhelés a szomszéd épülete felé áramlik majd.
Családi házak esetén érdemes olyan falra feltenni az eszközt, hogy ne is kerüljön még csak a szomszédnak a látókörébe se. Ugyan központi szabályozás nincs rá, de ha a szomszéd úgy ítéli meg, hogy rontja az életminőségét a klíma zajterhelése, akkor birtokháborítási eljárást indíthat, a jegyző pedig át is telepíttetheti a berendezést, ami többe kerül, mint az eredeti beruházás. A tapasztalatok szerint ugyanakkor szerencsére erre csak ritkán van példa.
A társasházaknál, ahol közös homlokzat van, kétharmados beleegyezés szükséges a tulajdonosoktól a klíma felszerelésére, ilyen esetben elsőként a közös képviselővel érdemes beszélni. Saját teraszon ugyanakkor bárki szabadon helyezhet fel ilyen eszközt. Annak érdekében pedig, hogy a rezonancia se jelentsen problémát, ahol lehet, ajánlott a földre történő telepítés
– hangsúlyozta a műszaki szakértő.
Antal Mihály kiemelte, a klímák választásakor tehát nem csak a teljesítménnyel kapcsolatos paraméterekre kell koncentrálni, hanem arra is, hogy az adott berendezés mennyire lesz hangos. Úgy fogalmazott, körültekintően kell eljárni minden esetben, hiszen akit már az óra kattogása is zavar, annak egy magas zajszintű berendezés biztosan nem lesz megfelelő.
Egy átlagos beltéri egység a leghalkabb üzemmódban kb. 25-30 decibel közötti zajszinten üzemel. Összehasonlításként az emberi lélegzetvétel 10 decibel, a falevélhullás 20 decibel, a suttogás 30 decibel, a hűtőszekrény 40 decibel, a mérsékelt eső 50 decibel, az emberi beszélgetés 60 decibel zajszint környékére tehető. Így ha valaki akár hűtésre, akár fűtésre éjjel is bekapcsolja a klímát, az olyan hatást kelthet, mintha mellette suttogva beszélgetnének
– magyarázta.
A műszaki szakértő ugyanakkor beszélt arról is, hogy a technológia fejlődésével vannak már olyan berendezések a piacon, melyeknek a hanghatásait a lehető legalacsonyabbra csökkentették. A Gree Smart R modell kültérije például éjszakai üzemmódban 40 decibel értékre csökkenthető, mely egy átlagos hűtőszekrény zajszintjének megfelelő.
