Kétségbeesett küzdelem a kertek rémei ellen

Egyelőre megoldatlan problémát jelent a spanyol csupasz csiga és a dióburok-fúrólégy jelenléte és károkozása.

Nincs annál rosszabb érzés, mint amikor a kerttulajdonosok tehetetlennek érzik magukat az agresszív kártevők ellen. Magyarországon a kertek réme, két fő ellensége a dióburok-fúrólégy és a spanyol meztelen (csupasz) csiga.

E két durva, inváziós faj ellen évtizedek óta folyik a harc a kertekben, termőföldeken. Kiirthatatlannak tűnnek, hatalmas károkat okoznak, s bár védekezési módszerek vannak ellenük, máig megoldhatatlan problémát jelentenek, a velük való küzdelem folyamatos.

De mit is kell tudnunk a kertek rémeiről?

Kannibálként él a spanyol csupasz csiga

Az invazív faj Portugália területéről indult el szerte a világba. Magyarországon 1985-ben észlelték először a Dunántúlon, ahol totálisan elterjedt.

Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik.

Mindenevő és kannibál, elfogyasztja saját fajtársait és az összes őshonos csigát is. Májustól egészen a fagyokig pusztít, mindent megeszik. A kertben eleinte klasszikus csigarágásokat látunk a leveleken, a frissen kikelő növénykék pedig akár el is tűnhetnek, miként a tavasszal ültetett palánták is.

Rejtőzködőek, kedvelik a vizes, nedves helyeket. Kánikulai, aszályos időben visszahúzódnak, ekkor kisebb az általuk okozott kár.

wikimedia commons

A spanyol csupasz csigák egy vagy két nemzedéket nevelnek évente. A legtöbb petét nyár végén, ősszel rakják.

Az ellenük folyó harcban sokféle házi praktika létezik: tojáshéj, fahamu, sörcsapda, fejlámpás éjszakai összeszedés, de akár futókacsák is bevethetők.

Sajnos gyorsabban szaporodnak, mint ahogy irtani tudjuk őket.

Két hatékony módszer létezik ellenük. Az egyik az indiai futókacsa, amely megeszi, a másik egy szelektív fonalféreg faj, a Nemsalug élő készítmény.

A Nemsalugban található hasznos fonalféreg a meztelencsigák szelektív parazitája. Semmi másban nem él meg, ők viszont átadják egymásnak, mint egy fertőzést, így nagy pusztítást végez közöttük.

A kereskedelemben kapható fonalférget – mivel élőlény – hűtőben kell tárolni. Ez csak a csigát öli meg, ha akár madár vagy sün elfogyasztja az állatot, annak nem lesz semmi baja.

A fonalférget a használati utasításnak megfelelően vízbe kell tenni, majd összekeverve kilocsolni a kert hűvös, árnyékos helyeire. Ezt a területet sörrel is le kell önteni, mert a szagára mennek oda a csigák. A belocsolt részt deszkával, vagy ládával a tetején fekete fóliával le kell takarni.

A csigák a férget behurcolják a fészekbe, így az utódok is elpusztulnak attól.

Piacképtelenné teszi a diót a dekoratív légyfaj

A dióburok-fúrólégy eredeti élőhelye az (észak-)amerikai kontinens, innen került át Európába. Először Svájcban találták meg 1983-ban. Ahol megjelent, ott – védekezés híján – lényegében a termés 70-80 százaléka megsemmisült.

Magyarországon 2011 őszén azonosították első ízben Sopron környékén. Mára gyakorlatilag az ország minden jelentősebb diótermelő körzetében jelen van a kártevő. Tipikus inváziós faj, amit az eredeti élőhelyéhez hasonló éghajlati viszonyok, természetes ellenségek hiánya, valamint a dióra jellemző előfordulás is fokoznak. A nagyüzemi és a háztáji diótermesztésnek fő „ellenségévé”, első számú terméskártevőjévé vált egész Európában az amúgy dekoratív légyfaj.

A termés a legtöbb esetben teljesen piacképtelenné válik, a diónak nemcsak a zöld burka feketedik meg, de a bele is elrothad, satnyul. Az első, legkorábban lerakott petékből kelő nyüvek ugyanis a nagyon fiatal (2-4 cm-es), még zöld terméskezdeményt teszik teljesen tönkre. Legkésőbb ezek az apró terméskezdemények nyár vége felé, kora ősszel lepotyognak, akkor látható csak igazán, hogy milyen sok az ilyen, a károsításból adódóan ki sem fejlődött, apró, megfeketedett diómúmia.

wikimedia commons

Szerencsére van hatékony védekezési lehetőség a kártevő ellen. A kezeléskor a légy imágója ellen védekezünk érintő- vagy gyomormérgekkel. Az időzítésnek nagy szerepe van a sikeres védekezésben. Amikor a színes ragacslapok megfogják az első egyedeket, a rajzás kezdetekor még nem kell azonnal védekezni, hiszen az imágók még érési táplálkozást folytatnak, a tojásrakás csak napokkal később kezdődik meg. A rendelkezésre álló növényvédő szerek sajátosságaiból adódóan július és augusztus hónapokban, mintegy tíz naponként kell védekezni, időjárástól függően, 4-6 alkalommal.

Évi egy nemzedéke van, báb alakban telel a talajban. A rajzási időszakán kívül inaktív. Hazánkban nagyjából június legvégén, július elején jelennek meg az első imágók, de rajzásuk és peterakásuk nagyon elhúzódik. Gyakorlatilag a betakarítási időszak kezdetéig, legalább kéthetente védekezni kellene a faj ellen.

Ha nem védekezünk, akkor akár a termés 100 százaléka is megsemmisülhet.

Kapcsolódó
Így harcol Borbás Marcsi a csupasz spanyol csigák ellen
Két hét alatt kétezer darabot szedett össze a kertjében.